Titkos írás – állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet

  • 2012. november 1.

Snoblesse

Szőnyei Tamás több mint kétezer oldalon feltérképezte a Kádár-kori magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálat összefonódásait. A Titkos írás című könyvről a szerző Reményi József Tamással beszélget.


Így írtunk mi: „A Titkos írás bizonyos fokig amolyan alternatív irodalomtörténet; Weöres híres, ugyancsak alternatív irodalomhistóriájának címét kiforgatva nem Három veréb, hat szemmel, hanem az ezerszemű tégla, a besúgók (és besúgottak, illetve a besúgást fogadók) méretes hadának szemszögéből.” Kritikusunk (a teljes szöveg itt) rendkívüli jelentőségű munkának titulálta Szőnyei Tamás roppant terjedelmű művét: a szerző (lapunk állandó munkatársa) miután Nyilván tartottak című könyvében áttekintette a magyar rock és a kommunista titkosszolgálat összefonódásait, ezúttal a magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálat viszonyával foglalkozik két kötetben, több mint kétezer oldalon át. Szőnyei ügynöki jelentésekben gazdag, monumentális szakmunkájáról Reményi József Tamással beszélget a Krisztina körúti Márai Sándor Könyvtárban.

(A Magyar Narancs több részletet is közölt a könyvből, többek között Csurka Istvánról, illetve Weöresről, Pilinszkyről és Petriről.)

Figyelmébe ajánljuk

A szellem helye, avagy a lengyeli Apponyi-kastély - FOTÓK

Amikor a lengyeli uradalom utolsó úrnője, Esterházy Alexandra 1930-ban meghalt, egész vagyonát, a kastélyt, az uradalmat, az összes ingatlant és ingóságot a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Férje, gróf Apponyi Sándor öt évvel korábban hunyt el, ő közel 15 ezer dokumentumból álló könyv- és metszetgyűjteményét hagyta az Országos Széchényi Könyvtárra. Gyermekük nem született.