Így írtunk mi: „A Titkos írás bizonyos fokig amolyan alternatív irodalomtörténet; Weöres híres, ugyancsak alternatív irodalomhistóriájának címét kiforgatva nem Három veréb, hat szemmel, hanem az ezerszemű tégla, a besúgók (és besúgottak, illetve a besúgást fogadók) méretes hadának szemszögéből.” Kritikusunk (a teljes szöveg itt) rendkívüli jelentőségű munkának titulálta Szőnyei Tamás roppant terjedelmű művét: a szerző (lapunk állandó munkatársa) miután Nyilván tartottak című könyvében áttekintette a magyar rock és a kommunista titkosszolgálat összefonódásait, ezúttal a magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálat viszonyával foglalkozik két kötetben, több mint kétezer oldalon át. Szőnyei ügynöki jelentésekben gazdag, monumentális szakmunkájáról Reményi József Tamással beszélget a Krisztina körúti Márai Sándor Könyvtárban.
(A Magyar Narancs több részletet is közölt a könyvből, többek között Csurka Istvánról, illetve Weöresről, Pilinszkyről és Petriről.)
