To Russia with love

  • 2014. november 10.

Snoblesse

Avagy Oroszországról egészen másképp, avagy beszélgetés M. Nagy Miklóssal.

Egy furcsa szerelem történetéről beszélget M. Nagy Miklóssal Oxana Jakimenko, a magyar irodalom szakavatott fordítója a Ha nem is egy bombanő… című könyv kapcsán a különleges hangulatú Massolit könyvesboltban. Mi is hasonlóképpen tettünk, beszélgettünk egy jót M. Nagy Miklós műfordító-íróval, az Európa Könyvkiadó igazgatójával. Interjúnkból idézünk:

false

Magyar Narancs: A regény mozaikos szerkezetű, rendkívül sok anekdota, lazán összefűzve. Azt is el tudnánk képzelni, hogy eredetileg nem regénynek indult.

M. Nagy Miklós: A különböző koncepciók, amelyek ezt a könyvet regénnyé tették, írás közben születtek. Persze egy idő után volt már komoly tudatosság is abban, hogyan fűzöm össze a történeteket, de a szövegek maguktól kezdtek el íródni. Nem akartam könyvet, regényt írni, de egyszer csak nem tudtam nem leírni ezeket a történeteket. Amikor viszont már úgy láttam, hogy mégis könyv lehet belőle, akkor arra gondoltam, legyen ez egy kicsit vicces, helyenként tanulságos, gondolatébresztő anekdotafüzér, amiből sok mindent meg lehet tudni az orosz kultúráról és az orosz irodalomról. Végül aztán minden egyes gesztusommal, a stílus és a borító kiválasztásával, a sztorik összeválogatásával az volt a törekvésem, hogy azoknak az olvasóknak is érdekes legyen, akik azért olyan nagyon mélyen nem érdeklődnek az orosz irodalom iránt. Eszem ágában sem volt olyan könyvet rátukmálni egy kiadóra, amelyikről eleve tudom, hogy nem olvassák majd. Könyvkiadóként látom, hogyan lehet és hogyan nem lehet könyvet eladni. Nyilván egy olyan írónak, akinek valami különleges küldetéstudata vagy víziója van, aki eleve nem tud mást csinálni, mint írni, annak nem számít annyira, hogy egy könyvből mennyit lehet eladni. Én viszont könyvkiadóként írtam egy könyvet, és ha nem is minden áron, mindent feladva, de azért arra törekedtem, hogy egyszerű és olvasmányos legyen. Szóval, hogy megvegyék, olvassák az emberek.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.