rés a présen: Vannak hagyományai Kaposváron, illetve nálad a "tantermi drámának"?
Tóth Géza: A IX. kerületben kezdtem, a Karavánban, de ma már az ország több városában dolgozom hátrányos helyzetű roma fiatalokkal. Például Nagykanizsán vezetek egy csoportot, Szegeden a Thealter fesztivál keretében tartottam egy workshopot. Kaposváron az Osztályellenség volt az első tantermi előadásom, és épp most fejeztem be egy projektet, Német Ákos Web áruház című darabját dolgoztuk fel kaposvári középiskolásokkal.
rap: Kiknek a módszereit fogadod el?
TG: Kaposváron tanultam a "szakmát" színészként. Jeles: Ványa bácsi - Asztrov, Babarczy: Balkon - Roger, Ascher: Éjjeli menedékhely - Tatár, Mohácsi: Nagy Romulus - Aemilianus, Gothár és a többiek. Tőlük tanultam, hogyan kell próbálni, és hogyan kell megszervezni a próbát úgy, hogy ott szülessenek "szénházi" pillanatok, na. Vasziljevtől, Törőcsiktől a próba drámaiságát lestem el. Rale Milenkovicstól színészvezetést. Figyelemmel kísérem és nagyon fontosnak tartom Schilling Árpád, a Káva, a Kolibri előadásait. Stockholmban, Németországban többször is dolgoztam a next generation projektekben. Be kell engedni a következő generációt a keneteskedő polgári csilláros színházakba, vagy el kell menni hozzájuk a suliba!
| ||
rap: Miért választottad Tomasz Man darabját?
TG: A színház művészeti vezetője, Bérczes László szólt, hogy van egy 111 című darab, amit Tomasz Man írt, olvassam el. Gondoltam, nagy bunkó vagyok, mert ilyen Thomas Mann-darabot nem ismerek. Aztán kiderült, hogy egy kortárs lengyel szerzőről van szó. Van Varsóban egy kiváló drámaíró műhely, ahol a darabokat az írók a színészekkel és a rendezőkkel hozzák létre. Hát, ez olyan "mohás", mit kezdjek vele.
rap: Hogy zajlottak az elkészületek?
TG: Egész nyáron készültem, olvasgattam leginkább. Robert Wilson rendezői munkái érdekeltek. Szubliminális zenéket, a zene terápiás hatásait tanulmányoztam. A munka augusztusban, az első időszakban a színészek helyzetbe hozásával és a figurák feltárásával telt. Majd speciális szövegtanuló-szövegösszemondó próbák voltak, ahol folyamatosan szólt a zene. A színészek könyörögtek, hogy kapcsoljam ki. Egy kis Penderecki, Meredith Monk, ilyesmi.
rap: Hol lesz ez látható, és milyen más darabjaid vannak repertoáron?
TG: Januárban a Jurányiban mutatjuk be kétszer a 111-et, aztán Kaposváron és Somogy megyében különböző kollégiumokban, iskolákban és havonta egyszer a kaposvári színház stúdiójában, ha minden jól megy. A Stúdió K-ban játsszuk alkalmanként a Csongor és Tünde-rendezésemet, amely egy beavató színházi előadás, meg óvodákban a Banya mesék című bábelőadásomat. A Portugál című darabot is műsorára tűzi a kaposvári színház, ha lehet egyeztetni.
rap: Van-e élet Kaposvár után Kaposváron?
TG: 1983 óta dolgozom a kaposvári színházban, amíg csak egy szög marad az épületben, ami a színházra hajaz, maradok mint "szelíd modoros", és színházat fogok csinálni. Szerencsére hívnak máshová is, tagja vagyok például a k2 társulatának. "Nem szabad megöregedni"!
rap: Mi a különbség színház és élet között?
TG: A színházban töltöttem az életem, mindent itt tanultam meg, nekem az életem játék, szerelem, bűn, megbocsátás, színház. Mit csináljak, ez lett az életem!
