Utolsó Koccanás a Katonában

  • 2012. december 12.

Snoblesse

Még egyszer, utoljára összekoccannak Spiró autói a Katonában.


2004 januárjában új Spiró-darabbal, a Koccanással indított a Katona, és az azóta eltelt nyolc évben számtalanszor estek egymásnak az autósok a színpadon – de nem csak ott, mert Spiró György darabjából utóbb film is készült, méghozzá Török Ferenc-féle szoborfilm. Hazai darab ennél jobb sorsot aligha kívánhat magának, ráadásul a kritikai fogadtatás is kedvező volt, a 2003/2004. évadban a Koccanás kapta a Színikritikusok Díját mint legjobb új magyar dráma. „Spirót nem a rögvalóság érdekli, hanem az »égi más«: fölhabzik hát minden, elrajzolódik, mint egy rendes groteszkben szokás. A karakterek jelenünk kliséit hozzák, egyénítés-egyéniség paradoxona ez: mindenki ismerős, hisz itt lakik a szomszédban. Mindenki szomszédjában. Spiró György darabja illeszkedik az életmű Zeitstück-vonulatába; a Dobardán–Vircsaft–Kvartett–Honderű–Szappanopera–Elsötétítés krónikása most nem nézett sem előre, sem hátra, hanem megállt az előtte fékező kocsiban, körülnézett, ki mindenki gyűlhetne ide, ha benne is megállna valaki, és szépen modellezett egy sima hétköznap reggeli dugót. Én egyébként trükkösen mélyebbnek érzem a Koccanást elődei némelyikénél: ha meglesz a távlat, ha fokozódik a helyzet, hirtelen kinyílnak majd a mélyebb dimenziók, és egyszer csak az is feltárul, ami most, a kellős közepéről nem látszik.” Ezt írta kritikusunk a darab bemutatásakor (a teljes kritika itt), és azóta a távlat is meglett – aki nem hiszi, járjon utána, ma este utoljára megnézheti a Katona Koccanását.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.