Valahol a fáskamrában - Bujdosó János zenész

  • rés a présen
  • 2015. február 13.

Snoblesse

Február 27-én a Müsziben játszik bizánci szörf dzsesszt a triójával.

rés a présen: Hol a helyed a hazai zenei életben?

Bujdosó János: Nem igazán szoktam azon gondolkodni, hol a helyem a zenei életben, de ha muszáj valamit mondanom, akkor ez a hely valahol a fáskamrában van. Inkább – ahogy mondani szokás – előre tekintek, saját projekteken, ötleteken agyalok egyfajta önfoglalkoztatásként, de azért mindezek mellett szerencsére másoknak is kell zenéket szállítanom, alkalmazott zenélésben is vagyok tehát sokszor. Ami a leggyakrabban visszatérő motívum volt az egész eddigi pályámon, az a definíciós kényszer, hogy én tulajdonképpen milyen zenét is csinálok. Négy szónál rövidebb stílmeghatározást még soha nem találtam, egészen eddig a pontig. A Bujdosó Trióról mondjuk azt, hogy bizánci szörf dzsesszt játszik. Ez három szó.

false

rap: Szerinted milyen ma a magyar könnyűzene, például ahhoz képest, amikor kezdted?

BJ: Amikor mi kezdtük, a kutyaütés volt a zenei élet szereplőinek a legjellegzetesebb tevékenysége, amiből én is kivettem a részem a 90-es években jócskán. Ma már nagyon sok ügyes kezű fiatal zenész van, de mintha nem lenne elég tartalom, ötlet, mindenki a tutira megy. Elvileg lázadó korukban lévő fiatal emberek játszanak teljesen konformista, sima zenét, technikailag amúgy magas színvonalon. Persze, azért van egy-két jó punkzenekar. A 90-es években az önmegvalósítás volt az elsődleges, ma a megjelenés a Petőfi rádióban, ha sarkíthatok kicsit.

rap: Fontosnak tartod, hogy technikailag tökéletesedjen a tudásod?

BJ: A technika azért fontos, hogy a kellő pillanatban a lehető legnagyobb szabadság érzetével tudjunk játszani.

rap: Milyen projektjeid futnak jelenleg?

BJ: Nemrég jelent meg az Egy Kiss Erzsi Zene és a Kistehén új albuma is. A trióval 2012 végén jelent meg a debütáló lemezünk, az már majdnem 2013, tehát, ha idén csinálunk lemezt, akkor mondhatjuk, hogy csak két év telt el a kettő között. De az idei megjelenésre kicsi az esély, mert a triós zeneszerzést kicsit hanyagolnom kellett egyéb, színházi munkáim miatt, ez most fog beindulni. Ezzel párhuzamosan pedig finomítgatom a Betlehem Boys névre hallgató projektemet, melyre az NKA-tól kaptam támogatást. Betlehemes dalok lesznek pszichedelikusan kicsavarva. Félelmetes lesz, olyan, mint egy rém­álom.

rap: Hol láthatunk élőben legközelebb?

BJ: Február 27-én a Müsziben játszik a trió, ez lesz a zenekar 4. születésnapja. Tehát együtt örülés céljából várunk mindenkit szeretettel azon az estén.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.