Wim Wenders: Alice a városokban

  • 2012. január 2.

Snoblesse

A New York–Amszterdam–Wuppertal-tengely.

Wim Wenderst mostanában Pina Bausch-filmje kapcsán illik magasztalni, de ha az a kérdés, hogy melyik volt a legjobb évjáratú Wenders, a válasz nem is lehet, más, mint hogy a hetvenes évekbeli. Olyan nagyszerű darabok hagyták el ez idő tájt a fiatal szerző kameráját, mint Az amerikai barát, Az idő múlása és a Téves mozdulat, vagy az utóbbi kettővel trilógiát alkotó Alice a városokban, melyben az anyja által magára hagyott, kilencéves Alice bonyolódik roadmovie-ba a világ által magára hagyott német újságíróval, bizonyos Philip Winterrel. Az Alice a városokban alighanem Wenders legjobb filmje, de a wendersi Top2-ben biztos helye van – miként Perlaki Tamás filmklubjában is.

 

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.