91 éves korában elhunyt Eric Carle, A telhetetlen hernyócska szerzője

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 27.

Sorköz

A nemzetközi gyerekirodalom egyik legismertebb és legkedveltebb alakja volt.

Carle vasárnap halt meg northamptoni otthonában a The Washington Post szerdai közleménye szerint. Az író fia, Rolf Carle elmondta, hogy apja halálát veseelégtelenség okozta. Az író leghíresebb könyvét, A telhetetlen hernyócskát 1969-ben adták ki először. A történet egy hernyóról szól, amely kikel egy petéből, egy hét alatt átrágja magát mindenféle táplálékon, jóllakik és bebábozódik, végül pillangóvá változik.

„Emlékszem gyermekként folyton úgy éreztem, hogy sosem növök meg, nem leszek nagy és okos, aki jól ki tudja fejezni magát. A hernyócska a remény könyve: te is fel tudsz nőni és szárnyalhatsz” – nyilatkozta 1994-ben a könyvről a The New York Timesnak.

Pályafutása alatt több mint száz könyve jelent meg, köztük A kelekótya kaméleon, vagy a Nem láttad a cicámat?, a Legelső könyvem a színekről és a Legelső könyvem a formákról magyarul is. A szerző szépen illusztrált, jellegzetes kollázs technikával készült, színes képeket tartalmazó könyveit világszerte több mint 170 millió példányban vásárolták meg. Az író és illusztrátor a gyermekkönyvek mellett művészként és tervezőként is híres lett. 87 évesen alkotta meg a Paul Klee művészete előtt tisztelgő, több mint 70 képből álló kollázssorozatát, amelyen Klee híres angyalait idézi meg.

Carle 1929-ben született Syracuse-ban. Német emigránsok gyermeke volt, szüleivel 1935-ben visszaköltözött Németországba. Édesapja keltette fel benne az élővilág iránti érdeklődést, egy középiskolai tanára pedig, aki titokban megmutatta neki a náci Németországban betiltott expresszionista Franz Marc Kék ló című képét, ezzel megváltoztatta az életét. Művészeti tanulmányai elvégzése után az 1950-es évek elején tért vissza az Egyesült Államokba.

2015-ben a Magyar Narancs is interjúzott a szerzővel, leghíresebb mesekönyvéről akkor úgy nyilatkozott: „Az évek során aztán arra jutottam, hogy talán a remény az, amire oly sokan rátalálnak ebben a mesében. Úgy hiszem, a gyerekek többsége együtt érez ezzel a magára hagyott, jelentéktelen kis hernyóval, és kitörő örömmel fogadja, amikor csodaszép lepkévé alakul. A történet csupán annyit állít, hogy igen, én is fel tudok nőni, én is képes vagyok kiterjeszteni a szárnyaimat, kibontakoztatni a tehetségemet, és ki tudok repülni a világba. Olyan aggodalom ez, ami a világon minden gyereket elővesz: fel fogok-e nőni? Tudok-e majd felnőttként létezni?”

Carle halálhírére sok kortársa reagált a közösségi médián. „A mennyország most még színesebb lett” – írta Peter H. Reynolds, a The Dot című gyermekkönyv szerzője és illusztrátora a Twitteren. Mint hozzáfűzte: Carle „nyomot hagyott, bátran fröcskölt, és arra inspirálta a körülötte lévőket, hogy ugyanezt tegyék”. „Eric Carle-lal időzni szinte olyan volt, mintha az ember a valódi Mikulással lógna együtt. Könyvei és a művészetek melletti kiállása örökre fennmaradnak. De nekünk, a gyerekkönyvek közösségében borzasztóan fog hiányozni” – írta a mikroblogon Jarrett J. Krosoczka, a National Book Award döntőse.

 

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.