91 éves korában elhunyt Eric Carle, A telhetetlen hernyócska szerzője

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 27.

Sorköz

A nemzetközi gyerekirodalom egyik legismertebb és legkedveltebb alakja volt.

Carle vasárnap halt meg northamptoni otthonában a The Washington Post szerdai közleménye szerint. Az író fia, Rolf Carle elmondta, hogy apja halálát veseelégtelenség okozta. Az író leghíresebb könyvét, A telhetetlen hernyócskát 1969-ben adták ki először. A történet egy hernyóról szól, amely kikel egy petéből, egy hét alatt átrágja magát mindenféle táplálékon, jóllakik és bebábozódik, végül pillangóvá változik.

„Emlékszem gyermekként folyton úgy éreztem, hogy sosem növök meg, nem leszek nagy és okos, aki jól ki tudja fejezni magát. A hernyócska a remény könyve: te is fel tudsz nőni és szárnyalhatsz” – nyilatkozta 1994-ben a könyvről a The New York Timesnak.

Pályafutása alatt több mint száz könyve jelent meg, köztük A kelekótya kaméleon, vagy a Nem láttad a cicámat?, a Legelső könyvem a színekről és a Legelső könyvem a formákról magyarul is. A szerző szépen illusztrált, jellegzetes kollázs technikával készült, színes képeket tartalmazó könyveit világszerte több mint 170 millió példányban vásárolták meg. Az író és illusztrátor a gyermekkönyvek mellett művészként és tervezőként is híres lett. 87 évesen alkotta meg a Paul Klee művészete előtt tisztelgő, több mint 70 képből álló kollázssorozatát, amelyen Klee híres angyalait idézi meg.

Carle 1929-ben született Syracuse-ban. Német emigránsok gyermeke volt, szüleivel 1935-ben visszaköltözött Németországba. Édesapja keltette fel benne az élővilág iránti érdeklődést, egy középiskolai tanára pedig, aki titokban megmutatta neki a náci Németországban betiltott expresszionista Franz Marc Kék ló című képét, ezzel megváltoztatta az életét. Művészeti tanulmányai elvégzése után az 1950-es évek elején tért vissza az Egyesült Államokba.

2015-ben a Magyar Narancs is interjúzott a szerzővel, leghíresebb mesekönyvéről akkor úgy nyilatkozott: „Az évek során aztán arra jutottam, hogy talán a remény az, amire oly sokan rátalálnak ebben a mesében. Úgy hiszem, a gyerekek többsége együtt érez ezzel a magára hagyott, jelentéktelen kis hernyóval, és kitörő örömmel fogadja, amikor csodaszép lepkévé alakul. A történet csupán annyit állít, hogy igen, én is fel tudok nőni, én is képes vagyok kiterjeszteni a szárnyaimat, kibontakoztatni a tehetségemet, és ki tudok repülni a világba. Olyan aggodalom ez, ami a világon minden gyereket elővesz: fel fogok-e nőni? Tudok-e majd felnőttként létezni?”

Carle halálhírére sok kortársa reagált a közösségi médián. „A mennyország most még színesebb lett” – írta Peter H. Reynolds, a The Dot című gyermekkönyv szerzője és illusztrátora a Twitteren. Mint hozzáfűzte: Carle „nyomot hagyott, bátran fröcskölt, és arra inspirálta a körülötte lévőket, hogy ugyanezt tegyék”. „Eric Carle-lal időzni szinte olyan volt, mintha az ember a valódi Mikulással lógna együtt. Könyvei és a művészetek melletti kiállása örökre fennmaradnak. De nekünk, a gyerekkönyvek közösségében borzasztóan fog hiányozni” – írta a mikroblogon Jarrett J. Krosoczka, a National Book Award döntőse.

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”