Sorköz

Tanulmány- és esszékötetek után az első novelláját 2004-ben publikálta, azóta folyamatosan jelen van nyugtalanító, különös nézőpontokat és helyzeteket megmutató szövegeivel. Selyem Zsuzsával Erdélyiségről, hatalomtechnikáról, értésről és félreértésről beszélgettünk Az első világvége, amit együtt töltöttünk című új könyve kapcsán.

A koronavírus korai napjaiban, otthonában értük el telefonon, hogy hamarosan magyarul is olvasható regényéről, a Cervantes ihlette Quichotte-ról, Freddy Mercuryról, Donald Trumpról és Philip Rothról is beszélgessünk.

Szabó Lőrinc látogatásai Juhász Gyulánál az elmegyógyintézetben.

A több mint húsz éves C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány már a kezdetekkor a kilencvenes évek új médiuma, a számítógép és az internet felé forduló, annak lehetőségeit kutató, kísérletező művek inkubátorháza volt.

Interjú Ady Endrével a feminsták lapjában.

„Furcsa kívülről látni a szívünket, amint fölénk magasodik”.

Nagyszabású album jelent meg a 40 éves Győri Balettről.

Az egykori galíciai Lembergen (a mai Lviven) vezet át négy ember sorsa: az író nagyapjáé, a Hitler megszállta Lengyelország kormányzójáé, továbbá két jogtudósé: Hersch Lauterpachtnak az emberiesség elleni bűntett, Rafael Lemkinnek a népirtás fogalmát köszönheti a nürnbergi per és a nemzetközi jog – róluk szól a Kelet–nyugati utca. A mű brit szerzőjével Skype-on beszélgettünk.

Bemutatták őket egymásnak, és állítólag nem lett jó vége.

„Lehetsz bármi, nem a nemed határoz meg, hanem az ambíciód!"

Megjelent Bódy Gábor egybegyűjött írásainak második kötete. 14 évvel az első után.

Ma is aktuális, erős szöveg jelent meg, most először magyarul.

Az első világháború nem 1918-ig tartott, hanem 1920-ig.

Színpadra alkalmazta a Veszedelmes viszonyokat, aztán filmre is – ezért Oscar-díjat kapott. Ibsen Babaházát megrövidítette, a Hedda Gablert New Orleansba helyezte, Márai gyertyáit Jeremy Ironsszal égette csonkig a West Enden. Telefonon beszélgettünk vele.