Kéri Piroska (1952-2020)

  • narancs.hu
  • 2020. május 30.

Sorköz

„Furcsa kívülről látni a szívünket, amint fölénk magasodik”.

2020. május 29-én meghalt Kéri Piroska szerkesztő, irodalom- és művelődésszervező, egykori könyvkiadó, a Szépírók Társasága alelnöke. 68 éves volt Kéri Piroska 1952-ben született – közölte a hírt családja.

Kéri Piroska népművelő-könyvtáros szakon végzett Debrecenben, majd 1977-től kilenc évig dolgozott könyvtárosként. 1986-ban elnyerte a Magyar Történelmi Társulat pedagógiai pályázatának különdíját, és ugyanekkor lett az Új Írás folyóirat szerkesztőségi titkára, majd a Múlt és Jövő, 1992-től pedig a Cserépfalvi Könyvkiadó művészeti titkára. Könyvkiadással 1994-től kezdett foglalkozni: a Seneca Kiadó ügyvezető igazgatójaként több mint kétszáz kötet, sokszor elsőkötetes kortárs írók műveinek megjelenését segítette. 2000-től a Magyar Könyvklub művészeti menedzsereként dolgozott, majd IPM magazin irodalmi rovatvezetője lett.

2004 júliusától a Szépírók Társasága titkára, 2012-től haláláig alelnöke volt. Egyetlen saját könyve Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre címmel 2003-ban jelent meg nevelőanyjáról, Sós Júliáról.

false

 

Fotó: Facebook/József Attila Kör

„Régebb óta tudom, hogy Kéri Piroska hosszú ideje a Szépírók szíve. Akár egy műtéten, furcsa kívülről látni a szívünket, amint fölénk magasodik. Soha nem téveszthetjük már szem elől, ha élni akarunk. Fogunk is: keringésünkben ott munkál a példa, mint egy pumpa” – írta Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke, Czinki Ferenc alelnök pedig ezt írta a halálhírt követően: „Kéri Piroska, amióta csak ismerem, hihetetlen odafigyeléssel és empátiával fordult az irodalmi szakma szereplőihez, ez az odafigyelés pedig olyan tudássá, közösségünk olyan alapos ismeretévé vált, ami a szó legszorosabban vett értelmében pótolhatatlan. Odafigyelt helyettünk a másikra, és odafigyelt helyettünk saját magunkra is. Csak abban bízhatunk, hogy ennek a sok törődésnek legalább a töredékét vissza tudtuk adni neki az évek, évtizedek során. Nélküle nehéz a feladatunk: megtanulni egyedül is kiismerni magunkat egymás között, a szakmában, ebben a furcsa létezésben, amit magyar irodalmi életnek hívnak, és amit senki nem ismert olyan jól, mint ő”.

Kéri Piroskát a Szépírók Társasága saját halottjának tekinti.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.