Kéri Piroska (1952-2020)

  • narancs.hu
  • 2020. május 30.

Sorköz

„Furcsa kívülről látni a szívünket, amint fölénk magasodik”.

2020. május 29-én meghalt Kéri Piroska szerkesztő, irodalom- és művelődésszervező, egykori könyvkiadó, a Szépírók Társasága alelnöke. 68 éves volt Kéri Piroska 1952-ben született – közölte a hírt családja.

Kéri Piroska népművelő-könyvtáros szakon végzett Debrecenben, majd 1977-től kilenc évig dolgozott könyvtárosként. 1986-ban elnyerte a Magyar Történelmi Társulat pedagógiai pályázatának különdíját, és ugyanekkor lett az Új Írás folyóirat szerkesztőségi titkára, majd a Múlt és Jövő, 1992-től pedig a Cserépfalvi Könyvkiadó művészeti titkára. Könyvkiadással 1994-től kezdett foglalkozni: a Seneca Kiadó ügyvezető igazgatójaként több mint kétszáz kötet, sokszor elsőkötetes kortárs írók műveinek megjelenését segítette. 2000-től a Magyar Könyvklub művészeti menedzsereként dolgozott, majd IPM magazin irodalmi rovatvezetője lett.

2004 júliusától a Szépírók Társasága titkára, 2012-től haláláig alelnöke volt. Egyetlen saját könyve Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre címmel 2003-ban jelent meg nevelőanyjáról, Sós Júliáról.

false

 

Fotó: Facebook/József Attila Kör

„Régebb óta tudom, hogy Kéri Piroska hosszú ideje a Szépírók szíve. Akár egy műtéten, furcsa kívülről látni a szívünket, amint fölénk magasodik. Soha nem téveszthetjük már szem elől, ha élni akarunk. Fogunk is: keringésünkben ott munkál a példa, mint egy pumpa” – írta Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke, Czinki Ferenc alelnök pedig ezt írta a halálhírt követően: „Kéri Piroska, amióta csak ismerem, hihetetlen odafigyeléssel és empátiával fordult az irodalmi szakma szereplőihez, ez az odafigyelés pedig olyan tudássá, közösségünk olyan alapos ismeretévé vált, ami a szó legszorosabban vett értelmében pótolhatatlan. Odafigyelt helyettünk a másikra, és odafigyelt helyettünk saját magunkra is. Csak abban bízhatunk, hogy ennek a sok törődésnek legalább a töredékét vissza tudtuk adni neki az évek, évtizedek során. Nélküle nehéz a feladatunk: megtanulni egyedül is kiismerni magunkat egymás között, a szakmában, ebben a furcsa létezésben, amit magyar irodalmi életnek hívnak, és amit senki nem ismert olyan jól, mint ő”.

Kéri Piroskát a Szépírók Társasága saját halottjának tekinti.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.