75 éves a vörös copfos kislány felemás zokniban

  • narancs.hu
  • 2020. május 21.

Sorköz

„Lehetsz bármi, nem a nemed határoz meg, hanem az ambíciód!"

Pippilotta Viktualia Rullgardina Krusmynta Efraimsdotter Långstrump első története 1945 tavaszán jelent meg, bár ha a címszereplőt folyamatosan e néven emlegetik, nem jutott volna messzire. Azonban Harisnyás Pippiként igen hamar meghódította az olvasókat, főleg azért, mert teljesen más karakter volt, mint az addigi mesehősök.

A 9 éves, vörös copfos, felemás zoknikat viselő, szeplős svéd kislány egyedül él majma, lova és egy koffer arany társaságában. Nem jár iskolába, mégis eligazodik a világban, ráadásul igazságérzete mindennél erősebb. Még a varázserejénél is, pedig Harisnyás Pippinek a fizikai ereje sem lebecsülendő: fél kézzel képes felemelni a lovát. Pippi hamar világsztár lett, alakja 75 év alatt sem vált unalmassá, történetét 2018-ig 76 nyelvre fordították le.

Kicsin múlott

De nem sok kellett, hogy ebből az égvilágon semmit ne tudjon meg a világ. A szerzőt, Astrid Lindgrent a kiadója azzal dobta ki, hogy Pippi figurája rossz példát mutat a gyerekeknek. Azóta is hallani olyat, hogy a kislány feminista, sőt anarchista, de olyat még nem hallottunk, hogy bárki rosszat tett volna Harisnyás Pippi követőjeként.

Miután ajtót mutattak neki, Lindgren az átdolgozott kéziratot az akkoriban alapított stockholmi Rabén & Sjögren kiadó pályázatára küldte be, s szerezte is meg vele az első helyet. És innentől kezdve nem volt megállás: Harisnyás Pippi 1945-48 között 3 regény és számos képeskönyv formájában jelent meg Svédországban, s fogyott több százezres példányszámban. Hangjátékok, színdarabok készültek belőlük, majd az első filmben 1949-ben mutatták be, amit azóta számos feldolgozás követett.

false

 

A Harisnyás Pippi magyarul először 1972-ben jelent meg a Móra Kiadónál Árkos Antal fordításában. A 90-es években az Egmont Kiadó, 2014-től ismét a Móra Kiadó jelentette meg mindhárom Harisnyás Pippi regényt Tótfalusi István fordításában, de idén is kijön egy Pippi könyv, az évforduló alkalmából az első kötet rövidített, kezdő olvasók számára átdologozott kiadása.

A kiadó főszerkesztője, Dóka Péter szerint „Harisnyás Pippi története olyan aktuális, mintha ma írták volna. Vállald a véleményed! Higgy magadban! Támogasd a gyengéket, ne tűrd el mások megalázását! Ha lány vagy is, lehetsz bármi, nem a nemed határoz meg, hanem az ambíciód! Ezek mind aktuális üzenetek, nem véletlen, hogy Harisnyás Pippi ma is olyan inspiráló és szerethető karakter, akinek működő Facebook-oldala, Instagram- és Twitter-fiókja van”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.