75 éves a vörös copfos kislány felemás zokniban

  • narancs.hu
  • 2020. május 21.

Sorköz

„Lehetsz bármi, nem a nemed határoz meg, hanem az ambíciód!"

Pippilotta Viktualia Rullgardina Krusmynta Efraimsdotter Långstrump első története 1945 tavaszán jelent meg, bár ha a címszereplőt folyamatosan e néven emlegetik, nem jutott volna messzire. Azonban Harisnyás Pippiként igen hamar meghódította az olvasókat, főleg azért, mert teljesen más karakter volt, mint az addigi mesehősök.

A 9 éves, vörös copfos, felemás zoknikat viselő, szeplős svéd kislány egyedül él majma, lova és egy koffer arany társaságában. Nem jár iskolába, mégis eligazodik a világban, ráadásul igazságérzete mindennél erősebb. Még a varázserejénél is, pedig Harisnyás Pippinek a fizikai ereje sem lebecsülendő: fél kézzel képes felemelni a lovát. Pippi hamar világsztár lett, alakja 75 év alatt sem vált unalmassá, történetét 2018-ig 76 nyelvre fordították le.

Kicsin múlott

De nem sok kellett, hogy ebből az égvilágon semmit ne tudjon meg a világ. A szerzőt, Astrid Lindgrent a kiadója azzal dobta ki, hogy Pippi figurája rossz példát mutat a gyerekeknek. Azóta is hallani olyat, hogy a kislány feminista, sőt anarchista, de olyat még nem hallottunk, hogy bárki rosszat tett volna Harisnyás Pippi követőjeként.

Miután ajtót mutattak neki, Lindgren az átdolgozott kéziratot az akkoriban alapított stockholmi Rabén & Sjögren kiadó pályázatára küldte be, s szerezte is meg vele az első helyet. És innentől kezdve nem volt megállás: Harisnyás Pippi 1945-48 között 3 regény és számos képeskönyv formájában jelent meg Svédországban, s fogyott több százezres példányszámban. Hangjátékok, színdarabok készültek belőlük, majd az első filmben 1949-ben mutatták be, amit azóta számos feldolgozás követett.

false

 

A Harisnyás Pippi magyarul először 1972-ben jelent meg a Móra Kiadónál Árkos Antal fordításában. A 90-es években az Egmont Kiadó, 2014-től ismét a Móra Kiadó jelentette meg mindhárom Harisnyás Pippi regényt Tótfalusi István fordításában, de idén is kijön egy Pippi könyv, az évforduló alkalmából az első kötet rövidített, kezdő olvasók számára átdologozott kiadása.

A kiadó főszerkesztője, Dóka Péter szerint „Harisnyás Pippi története olyan aktuális, mintha ma írták volna. Vállald a véleményed! Higgy magadban! Támogasd a gyengéket, ne tűrd el mások megalázását! Ha lány vagy is, lehetsz bármi, nem a nemed határoz meg, hanem az ambíciód! Ezek mind aktuális üzenetek, nem véletlen, hogy Harisnyás Pippi ma is olyan inspiráló és szerethető karakter, akinek működő Facebook-oldala, Instagram- és Twitter-fiókja van”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.