„Az emberek ki vannak éhezve a kommunikációra” – most is komoly igény van a könyvtárakra

Sorköz

A járvány megmutatta, hogy nagy igény van a közkönyvtárak szolgáltatásaira, és azt is, hogy fontos a szerepük a kulturális közösségszervezésben. Csakhogy az önkormányzatok bevételeinek csökkenése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése érzékenyen érintette az intézményeket.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. március 18-i számában jelent meg.  Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Az utóbbi években világszerte átalakul a közkönyvtárak szerepe és helye a társadalmakban. „A korábbi gyűjteménycentrikus könyvtárak egyre inkább átalakulnak befogadó könyvtárakká. Fontos közösségi helyek lesznek: bárki előtt nyitva állnak, mindenkinek egyenlő esélyt kínálnak a hasznos időtöltésre, tájékozódásra, új tudás megszerzésére, találkozásra” – mondja Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) elnöke, hozzátéve, hogy az évi 20 millió személyes látogatás mindenképpen igazolja, hogy a települések életében a könyvtárak fontos hellyé váltak.

Ugyanannyit dolgozunk

A könyvtárak a helyben használat mellett a digitalizálással és az elektronikus dokumentumok internetes elérésének elősegítésével egyfajta aggregátorszerepet is betöltenek, és a kulturális közösségszervező funkciójuk is felértékelődött. Feladatuk az olvasóvá nevelés, az oktatás támogatása is. Kiss Gábor, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) alelnöke, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemeli, hogy a kapcsolattartás a közoktatással a települési könyvtárak egyik kiemelt feladata, a közkönyvtárat használók több mint 40 százaléka iskoláskorú. Az utóbbi években rengeteg energiát öltek a könyvtárosok a gyerekek elérésébe, s ez a statisztikában is megmutatkozik, ugyanis az évtizedes csökkenés után az utóbbi négy évben sikerült valamelyest emelni a 14 év alatti beiratkozók számát. Istók Anna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese azt mondja, hogy

a kamaszok korosztálya, akikről azt hisszük, hogy teljesen elvesztették az érdeklődésüket az olvasás iránt, kreatív programokkal igenis megszólíthatók:

 

Gödöllőn ilyen volt például az Olvasók Diadala nevű program, de Egerben, Cegléden, Szegeden és számos más könyvtárban is indultak kifejezetten a korosztályt megszólító programok.

A legtöbb könyvtár az internethasználatot illetően is edukálja olvasóit, többek közt az idősebb korosztálynak nyújt kurzusokat ahhoz, hogy bevezesse őket a digitális írástudásba. „Fontos ki­emelni azonban, hogy még mindig népszerű a hagyományos kölcsönzés, a járványos időszak rá is erősített erre” – magyarázza az MKE elnökhelyettese. A KSH adatai is tükrözik a növekedést: a könyvtári tagok lakosságon belüli aránya 2000-ben 18,6 százalék volt, 2006 és 2015 között alig érte el átlagban a 13 százalékot, 2019-ben viszont a lakosság 20 százaléka, azaz minden ötödik lakos beiratkozott tagja volt valamelyik könyvtárnak. Ráadásul a könyvtárat használók száma meghaladja a beiratkozottakét, hiszen számtalan olyan szolgáltatás van, amely ingyenesen, beiratkozás nélkül is igénybe vehető.

 
Csak elvitelre (átvevőpont, Szabó Ervin könyvtár)
Fotó: Németh Dániel

Míg az interneten elérhető dokumentumok számának növekedésével a helyben használat kimutathatóan csökkent, addig a könyvtárak távoli eléréssel működő szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. De közben a kölcsönzéseknek is maradt közönsége: 2018-ig volt ugyan egy enyhe ütemű csökkenés, 2019-ben viszont nőtt a kölcsönzött dokumentumok száma. A könyvtárak közösségi térré válása viszont robbanásszerű változást hozott: a könyvtári programok látogatóinak száma 2019-re a korábbiak háromszorosára nőtt. A kurzusok, tematikus klubok, író-olvasó találkozók, koncertek révén a könyvtár nyüzsgő, élettel teli közösségi térré alakult. A gödöllői könyvtárban például 19 különböző klub működik, olvasóteraszt, irodalmi kávézót és közösségi irodát is kialakítottak. Van tizenöt önkéntesük, olvasók és könyvtárosok vegyesen, akik önszorgalomból, a jelenleg nehéz helyzet ellenére továbbra is szervezik és vezetik a csoportokat, tartják a programokat, amelyek természetesen mindenkinek ingyenesek.

Az intézmények többsége igyekezett rendkívül gyorsan alkalmazkodni a járványügyi helyzethez. Új lehetőségeket teremtettek az olvasók elérésére: kölcsönzőpontokat működtetnek, könyvcsomagokat szállítanak házhoz, online programokat tartanak. „Már tavaly márciusban azonnal kiterjesztettük a Könyvet házhoz nevű szolgáltatásunkat, rengeteg új társszolgáltatást beindítottunk, folyamatosan tartottuk az online klubokat. Tehát ugyanúgy dolgoztunk, sőt sokkal többet, mert a digitális tartalom előállítása sokkal időigényesebb, mint a hagyományos működésünk. Például 150 videóanyagot készítettünk eddig a járvány során” – meséli Istók Anna.

Hasonló helyzetről számol be Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója is, aki elmondja, hogy májusban már könyvtárteraszt alakítottak ki, a rendeléseket pedig online is fogadják, amelyeket aztán átvevőpontokról lehet elvinni.

„Még a tavaszi időszakban vásároltunk egy ózongenerátort, a visszahozott könyveket ezzel fertőtlenítjük; a fiókkönyvtárakban pedig kétnapos karantén után kerülnek vissza a könyvek a polcra.

Szerencsére a közösségi médiában eddig is aktívak voltunk, így volt mire alapoznunk. Az oktatásainkat, szórakoztató programjainkat, szolgáltatásaink jelentős részét áttettük az online térbe, folyamatosan mutatjuk be a gyűjteményünkben lévő értékes fotókat, dokumentumokat az interneten. Nagyobb hangsúlyt helyeztünk a távoktatási felületünkre is” – magyarázza az igazgató.

Ezek nem elszigetelt példák: a Könyvtári Intézet januárban közzétett reprezentatív felmérésének adatai szerint 2020 márciusa és augusztusa között a válaszoló 682 könyvtár adatai alapján nemhogy csökkentek, hanem bővültek a könyvtári szolgáltatások, a válaszolók 85 százaléka vezetett be legalább egy új elemet. „Folyamatosan napi 30–40 könyvcsomagot készítünk össze, az olvasók tanácsot kérnek, mi pedig próbáljuk segíteni is őket a választásban. Játszunk is velük, az emberek ki vannak éhezve a kommunikációra” – mondja Fóthy Zsuzsanna, a Minősített Könyvtár címet többször is elérő gödöllői könyvtár igazgatója. Ugrásszerűen megnőtt a virtuális térben nyújtott kínálat: előadások, tanulást támogató tudáspróbák, szórakoztató játékok, kiállítások. A köznevelés és az oktatás támogatására új tájékoztatási formák születtek és működnek: üzenetküldő platformok, GYIK szolgáltatás, e-mailes, telefonos segítségnyújtás, emellett a távoktatáshoz segítséget nyújtó linkgyűjtemények, tudástárak jöttek létre, több helyen megkönnyítették az előfizetett adatbázisok igénybevételét is, teszi hozzá Fóthy. Mindezt úgy, hogy számos helyen csökkentett forrásokból kellett, kell a könyvtáraknak gazdálkodniuk.

De a pozitív folyamatok alakulása nemcsak a könyvtárosok lelkesedésén és energiáján múlik, az elmúlt időszak változásai befolyásolhatják az eredményeket. A járvány hatása és az önkormányzatok bevételeinek drasztikus csökkenése, a könyvtárosok közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése nem teremt minden könyvtár számára biztonságot.

A jogviszonyváltás kompenzálására a kormány által belengetett 6 százalékos béremelést pedig az intézmények alig fele látta.

 

A megfeszített munka és számtalan pozitív eredmény ellenére a legsikeresebb intézmények működése is veszélybe került. A könyvtári dolgozók közül sem vállalta mindenki a jogviszonyváltást, és volt, akitől a költségcsökkentések miatt kellett megválni.

Új helyzetben

„2020 áprilisában egy tollvonással vették el a közalkalmazotti státusunkat” – meséli Fóthy Zsuzsanna, hozzátéve, hogy már a történet kezdete is nehéz volt, hiszen gyakorlatilag húsvétkor, sonkafőzés közben, néhány nap alatt kellett véleményezniük a jövőjüket meghatározó, kész törvényjavaslatot, miközben a karantén miatt a szakmai szervezetek sem ülhettek össze. „Ekkor már egy hónapja kötelezően zárva kellett tartanunk, legalábbis az olvasókat nem fogadhattuk. Hiába álltunk át új szolgáltatásokra, és dolgoztunk még nagyobb energiával, mint máskor, mindenki kezdte úgy érezni, hogy lehetetlen helyzetben vannak a könyvtárak” – mondja Fóthy.

A közalkalmazotti státusnak megvan a biztonsága, a díjazás a kapcsolódó pótlékokkal tervezhetővé tette a pályát még akkor is, ha maga a bér alacsony volt, magyarázza Kiss Gábor, majd hozzáteszi, hogy az elmaradt bérfejlesztés valóban gondot jelentett, ez azonban nem a közalkalmazotti szféra bűne volt. „Ezt évtizedekre visszamenően az egymást váltó kormányok sinkófálták el. Tény, hogy reformálni kellett, de nagyon rosszul érintett minket, hogy közfunkciókat látunk el közpénzből, és mégsem tekintenek minket a köz szolgáinak. Ez rossz üzenet, kifogásoltuk is, de sokat nem tudtunk tenni ellene” – mondja Kiss. Ráadásul a jogviszony mellé társuló elképzelés, amely szerint egy közkönyvtárnak piaci szereplőként kellene megjelennie, szintén teljesen abszurd, hiszen az intézménynek éppen az a lényege, hogy minél szélesebb körben biztosítson hozzáférést a lakosságnak a szolgáltatásaihoz, gyakorlatilag jelképes összegű, átlagosan évi 1500 forintos beiratkozási díjért vagy – a legtöbb szolgáltatás és program esetében – teljesen ingyenesen. Ramháb Mária elmondása szerint a közalkalmazotti jogviszony váltása már csak azért is váratlanul érte a szférát, mert éppen az életpályamodell kidolgozására, illetve a 2008. évben befagyasztott bértábla átdolgozására kapott megbízást a kulturális tárcától az érdekegyeztetést kezdeményező Kulturális Szakmai Szövetségek Egyeztető Fóruma, amelynek a szövetségük is a tagja. A jogviszony változásával viszont erre nyilvánvalóan már nem lesz szükség.

Az új jogviszonyt nem is mindenki fogadta el, s ez komoly gond egy olyan szektorban, ahol eddig is rohamosan csökkent az utánpótlás. Az IKSZ becslése szerint

országosan 5–6 százalék lehet a pályaelhagyók száma a kulturális területen.

Gödöllőn 19-ből ketten inkább a távozás és végkielégítés lehetőségével éltek, de visszajött valaki gyesről, így most 18-an vannak. Volt, ahol drasztikusabb volt a létszámcsökkenés. „A mi könyvtárunkból kilenc fő nem vállalta a továbbfoglalkozást. Egy részük nyugdíjazás miatt, többen a bizonytalanság, a könyvtári és kulturális területen dolgozók munkájának egyre csökkenő elismertsége miatt döntöttek a pályamódosítás mellett, és adták fel többéves kiváló szakmai munkájukat. Az egyetem közelsége könnyíti a helyzetünket, mert itt találunk pályakezdőket, de így is vannak még nyitott pozícióink” – ismerteti Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója. Hozzáteszi azt is, hogy ők abból a szempontból is szerencsések voltak, hogy 2020-ban és 2021-ben sem kellett nagymértékben csökkenteniük a költségvetésen, a járvány okozta pluszkieséseket pályázatokkal tudták kompenzálni.

Gödöllőn azonban már nem ilyen kedvező a helyzet. „Novemberben a távozó kolléga helyére sem vehettünk fel senkit, ugyanis már lehetett látni, hogy mi következik. Decemberben az iparűzési adó felezése miatt az önkormányzatnak nem volt más választása, mint a költségmegtakarítás, s ez a személyi kiadásokat is érintette: öt főt kellett volna elbocsátani a könyvtárból” – magyarázza Fóthy Zsuzsanna, kiemelve, hogy a városban az önkormányzat kifejezetten támogatja a kultúrát, 2019-ben, amikor lehetőség volt rá, még a bérüket is soron kívül emelték. A megvonások most nemcsak őket érintették, de a könyvtár egyelőre el tudta kerülni az elbocsátásokat. Ennek komoly ára volt: mind a 18 alkalmazott, beleértve a vezetőket is, vállalta, hogy 2021. február 1-jétől november végéig 6 órában dolgoznak. „Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlag 280 ezer forintos fizetésünknek, amely országos szinten a könyvtárak közt kimondottan magas, 75 százalékát kapjuk. Nagyon nehéz helyzet ez, de közben az egy csoda, hogy van itt egy olyan közösség, amely hihetetlen összetartással, empátiával vállalta ezt. Utólag talán lehet esély arra, hogy a most kieső béreket kompenzálják, de ha elküldünk könyvtárosokat, őket lehetetlen lesz visszavenni már a jövőben. És egyre nehezebb jó szakembert találni. A város 20 százaléka be van iratkozva hozzánk, évi 600–700 rendezvényünk van, amelyeket több 10 ezren látogatnak, és nyilvánvaló, hogy ezt a minőséget nem lehet majd megőrizni heti 180 munka­órával kevesebb időben.”

Az a 6 százalék

A szférában dolgozók egy része eddig hiába várta a 6 százalékos fizetésemelést, amelyet elvileg már 2020-ra visszamenőleg meg kellett volna kapniuk. A rendelet azonban nem tartalmazta, hogy kinek kell a bérfejlesztéshez szükséges pluszforrást biztosítani, a könyvtárosok így sok esetben hiába fordultak az önkormányzathoz. A folyamatok áttekintésére az IKSZ kérdőíves felmérést végzett a könyvtárak között. Ez február utolsó hetében zárult le, és 181 válasz érkezett, zömében közkönyvtártól, és az derült ki, hogy egy részük még mindig nem tudja egyértelműen, mi lesz a bérükkel. (A gödöllőiek a legfrissebb döntés szerint 2021. január 1-jéig visszamenőlegesen megkapják a 6 százalékos béremelést, de 2020-ra nem. Ettől függetlenül viszont továbbra is csak hat órában tudnak dolgozni.) „A megkérdezett könyvtárak közül mindössze 19 százalék kapta meg 2020-ban január 1-jéig visszamenőlegesen egy összegben a 6 százalékot, a válaszolók 5 százaléka pedig csak részben. 2021-ben a könyvtárak 12 százaléka jutott hozzá az előző évihez, 11 százalékuk ígéretet kapott rá, 42 százalékuk pedig még azt sem” – közli az adatokat Ramháb. Ahogy elmondja, 2021-től javult a helyzet valamelyest, de a kép nagyon változó: a könyvtárak 40 százaléka teljes mértékben, 3 százalékuk részben be tudta építeni január 1-jétől differenciáltan a dolgozók bérébe az emelést, 15 százalékuk ígéretet kapott a költségvetés elfogadása utáni teljesítésre. A válaszolók 16 százalékának azonban nem tudták megoldani az emelést, 17 százalékuk még ígéretet sem kapott arra, hogy 2021-ben nőhet a bérük. Ramháb hozzáteszi, a bérfejlesztés fedezetét végül mindenhol az állam biztosította az önkormányzatoknak, de nem egyértelmű szabályozottság keretében, és nem mindenhol elegendő mértékben. Ráadásul a 2020-as évre az önkormányzatoknak biztosított 1 milliárd forint kiegészítő forrás már a 2021. évi költségvetésben nem szerepelt. „Így újabb egyeztetésekre volt szükség ahhoz, hogy a dolgozók ne csak 2020-ra, hanem 2021-ben bérfejlesztésként is megkaphassák differenciált béremelésüket, aminek végrehajtása még a mai napig sem zárult le mindenhol” – összegzi Ramháb, hozzátéve, hogy mindenképpen köszönet illeti azokat az önkormányzatokat, amelyek, ha több lépcsőben is, akár saját forrás kiegészítésével is, de teljesítették a bérfejlesztést. Ugyanakkor el kell érni azt is, hogy a 2022. évi központi költségvetésben már egyértelmű, világos szabályozás szülessen a bérfejlesztés folytatásáról, mert nagyon messze van még a könyvtárosok többsége attól, hogy bérük felzárkózzon a magyarországi átlagbérhez.

A jogviszonyváltás anyagi hátterének biztosításáról és a pályaelhagyásra vonatkozó hatásáról kérdeztük a könyvtárak hivatalos központi intézményének számító, az Országos Széchényi Könyvtár részeként működő Könyvtári Intézetet is, megkeresésünkre azonban elmondták, hogy az esetleges létszámváltozásokkal kapcsolatos kötelező adatszolgáltatás náluk még folyamatban van, erről az első előzetes adatok a nyár közepére várhatók. Egyéb, a béremeléssel, valamint az önkormányzatok forrá­sai­val összefüggő kérdésekben pedig nem gyűjtenek adatokat.

Neked ajánljuk