ChatGPT-vel is írtak cikkeket a magyar kritikapályázatra, az egyiket a szerző is megosztotta

  • narancs.hu
  • 2025. január 13.

Sorköz

Kemény Zsófi annyira elégedett lehetett a dicsérettel, hogy másokkal is megosztotta a könyvéről készült egészen furcsa kritikát.

Izgalmas és önmagán túlmutató hibát szúrt ki a 444.hu az egyik legismertebb irodalmi portál, a Litera kritikapályázata kapcsán: az egyik versenyműről csak azután derült ki, ChatGPT írta, hogy nemcsak maga a Litera, de még az érintett könyv írója, Kemény Zsófi is megosztotta a szöveget. Bár az olyan magvas gondolatok, mint „a regény nem csupán egy szórakoztató olvasmány, hanem egy olyan intellektuális élmény, amely számos kérdést vet fel a szavak, a kifejezés és az önazonosság viszonyáról” határozottan gyanússá teszik a dolgot, jól láthatóan minden szűrőn átcsúszott. Az írónő egyik ismerőse Facebookon szólt, hogy nyilvánvalóan MI gyártotta a szöveget, amire Kemény csak annyit írt, „nem jutott eszébe”, majd hozzátette, meglepte, hogy egy olyan mondatot idéz a kritika a regényéből, amit amúgy ő maga nem írt le.

A Litera december 11-én tette ki a kritikát, hogy aztán kiderüljön a lap újságírójának jelzésére: nemcsak ez, de egy másik kritika is MI-vel készült, miután lecsekkolták  őket: az egyik teljes egészében, a másik pedig 45 százalékban.

A Litera főszerkesztője, Nagy Gabriella elmondta, hogy a kritikapályázatra érkező összes munkát kiteszik Facebookra, így került ki a már említett Kemény Zsófi-könyvről (Nyelni) készült darab is, majd elképesztőnek nevezte a történeteket. A két kritiknál már jelezték, hogy kizárták őket a pályázatból, viszont ahogy a cikk is megjegyzi, az eset jól mutatja, mennyire nem épült még be az egészséges gyanakvás szövegekkel kapcsolatban a hétköznapjainkba annak ellenére, hogy már egyetemek tömegén küszködnek vele tanárok, hogy a fiatal diákok fejében meg se fordul, hogy akár ők is megírhatnák a rövid beadandóikat.

Kemény Zsófi könyvéről egyébként a Magyar Narancs is közölt cikket, azt élő ember írta, be is linkeljük!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.