ChatGPT-vel is írtak cikkeket a magyar kritikapályázatra, az egyiket a szerző is megosztotta

  • narancs.hu
  • 2025. január 13.

Sorköz

Kemény Zsófi annyira elégedett lehetett a dicsérettel, hogy másokkal is megosztotta a könyvéről készült egészen furcsa kritikát.

Izgalmas és önmagán túlmutató hibát szúrt ki a 444.hu az egyik legismertebb irodalmi portál, a Litera kritikapályázata kapcsán: az egyik versenyműről csak azután derült ki, ChatGPT írta, hogy nemcsak maga a Litera, de még az érintett könyv írója, Kemény Zsófi is megosztotta a szöveget. Bár az olyan magvas gondolatok, mint „a regény nem csupán egy szórakoztató olvasmány, hanem egy olyan intellektuális élmény, amely számos kérdést vet fel a szavak, a kifejezés és az önazonosság viszonyáról” határozottan gyanússá teszik a dolgot, jól láthatóan minden szűrőn átcsúszott. Az írónő egyik ismerőse Facebookon szólt, hogy nyilvánvalóan MI gyártotta a szöveget, amire Kemény csak annyit írt, „nem jutott eszébe”, majd hozzátette, meglepte, hogy egy olyan mondatot idéz a kritika a regényéből, amit amúgy ő maga nem írt le.

A Litera december 11-én tette ki a kritikát, hogy aztán kiderüljön a lap újságírójának jelzésére: nemcsak ez, de egy másik kritika is MI-vel készült, miután lecsekkolták  őket: az egyik teljes egészében, a másik pedig 45 százalékban.

A Litera főszerkesztője, Nagy Gabriella elmondta, hogy a kritikapályázatra érkező összes munkát kiteszik Facebookra, így került ki a már említett Kemény Zsófi-könyvről (Nyelni) készült darab is, majd elképesztőnek nevezte a történeteket. A két kritiknál már jelezték, hogy kizárták őket a pályázatból, viszont ahogy a cikk is megjegyzi, az eset jól mutatja, mennyire nem épült még be az egészséges gyanakvás szövegekkel kapcsolatban a hétköznapjainkba annak ellenére, hogy már egyetemek tömegén küszködnek vele tanárok, hogy a fiatal diákok fejében meg se fordul, hogy akár ők is megírhatnák a rövid beadandóikat.

Kemény Zsófi könyvéről egyébként a Magyar Narancs is közölt cikket, azt élő ember írta, be is linkeljük!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.