Könyv

Durva

Jászberényi Sándor: A varjúkirály

  • Radics Viktória
  • 2021. január 6.

Sorköz

Amilyen sokféle értelme van a „durva” szónak az élő magyar nyelvben, legyen olyan dús értelme most esztétikailag. Mert ami szépség, érték és értelem gyanánt fölrémlik ezekből a novellákból és a címadó nagy elbeszélésből, az bizony durva.

Recens, kvartyogó, mindennapi módon pokoli életanyaghoz nyúl Jászberényi a klasszikus novella precíziós eszközeivel, és az operáció érdekes módon többnyire sikerül – pedig már azt hittük, lehetetlen egy rendes novellát megírni, a nyelvjátékokba ragadva az élethez el se tudunk jutni. Jászberényinél nem először történik meg az, hogy a durva tapasztalati anyag szépen magára ölti a novellát, s a novellaforma rácsattan a véres, nyálkás anyagra. A „szépen” itt annyit tesz, hogy markánsan: drasztikusan és érzékenyen. A brutalitás és az érzékenység különös párosa meg a novellaírás mesterségének ismerete – talán ez a tehetség? – egy kivételesen jó könyvet eredményezett, a címadó hosszú elbeszélés, A varjúkirály formai leleményével megkoronázva.

Életanyag

Jászberényi Sándor utazó újságíró, fotóriporter, haditudósító, aki Afrika és a Közel-Kelet életveszélyes övezeteiben járatos. Ez a foglalkozása, a megélhetése és a hivatása. Úgy látom, ő muszájból – más szóval hivatásérzetből – újságíró és író, és a két muszájt jól meg tudja különböztetni: azaz teljesen másképp ír és gondolkodik, amikor újságnak, online portálnak küld riportot, meg amikor szépprózát kreál.

Mindig saját anyagból dolgozik, ámbár ez nem jelenti azt, hogy nem talál ki dolgokat, amikor szépír. A valós alapok mindazonáltal tévedhetetlenül érezhetők, és az olvasó ettől boldog, egyszerűen mert öröm neki a bármilyen – akár a legdurvább – valóságra ráismernie, vagy olyan valóságot megismernie, amilyent a saját szemével nem lát. Jászberényivel az ilyen kíváncsi olvasó nem fog csalódni, mert van mit mutatnia, és eljátszik az ún. megbízhatatlan elbeszélő figurájával is.

Az életanyag ezúttal kétharmad részt hazai, magyar, egyharmad részt közel-keleti, afrikai és amerikai. Jászberényi a kiterjedt élettapasztalatát beledolgozza azokba a szövegekbe is, amelyekben a hozzánk, magyarokhoz közel eső szaros kis életvilágot írja, amiként ez fordítva is működik: a messzi távolban ő a vidéki konzervatív, kő katolikus, proletár-szocialista-kispolgári magyar családból származó finn­ugor srác. Ez utóbbi is legalább olyan gazdag írói hozomány, amilyen rendkívüli szerzemény mindaz, amit külföldön, Egyiptomban, Szíriában, Amerikában az életét kockára téve megélt és megtanult. Az „itt élned, halnod kell” magyar toposzát kicsavarva láthatjuk viszont: „Ha ideszülettél, még megszökni sem tudsz előle. Veled utazik, bárhová is menekülsz. Ott van a csomagod alján… ettől egyszerűen nem lehet megszabadulni” (25).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.