Könyv

Durva

Jászberényi Sándor: A varjúkirály

  • Radics Viktória
  • 2021. január 6.

Sorköz

Amilyen sokféle értelme van a „durva” szónak az élő magyar nyelvben, legyen olyan dús értelme most esztétikailag. Mert ami szépség, érték és értelem gyanánt fölrémlik ezekből a novellákból és a címadó nagy elbeszélésből, az bizony durva.

Recens, kvartyogó, mindennapi módon pokoli életanyaghoz nyúl Jászberényi a klasszikus novella precíziós eszközeivel, és az operáció érdekes módon többnyire sikerül – pedig már azt hittük, lehetetlen egy rendes novellát megírni, a nyelvjátékokba ragadva az élethez el se tudunk jutni. Jászberényinél nem először történik meg az, hogy a durva tapasztalati anyag szépen magára ölti a novellát, s a novellaforma rácsattan a véres, nyálkás anyagra. A „szépen” itt annyit tesz, hogy markánsan: drasztikusan és érzékenyen. A brutalitás és az érzékenység különös párosa meg a novellaírás mesterségének ismerete – talán ez a tehetség? – egy kivételesen jó könyvet eredményezett, a címadó hosszú elbeszélés, A varjúkirály formai leleményével megkoronázva.

Életanyag

Jászberényi Sándor utazó újságíró, fotóriporter, haditudósító, aki Afrika és a Közel-Kelet életveszélyes övezeteiben járatos. Ez a foglalkozása, a megélhetése és a hivatása. Úgy látom, ő muszájból – más szóval hivatásérzetből – újságíró és író, és a két muszájt jól meg tudja különböztetni: azaz teljesen másképp ír és gondolkodik, amikor újságnak, online portálnak küld riportot, meg amikor szépprózát kreál.

Mindig saját anyagból dolgozik, ámbár ez nem jelenti azt, hogy nem talál ki dolgokat, amikor szépír. A valós alapok mindazonáltal tévedhetetlenül érezhetők, és az olvasó ettől boldog, egyszerűen mert öröm neki a bármilyen – akár a legdurvább – valóságra ráismernie, vagy olyan valóságot megismernie, amilyent a saját szemével nem lát. Jászberényivel az ilyen kíváncsi olvasó nem fog csalódni, mert van mit mutatnia, és eljátszik az ún. megbízhatatlan elbeszélő figurájával is.

Az életanyag ezúttal kétharmad részt hazai, magyar, egyharmad részt közel-keleti, afrikai és amerikai. Jászberényi a kiterjedt élettapasztalatát beledolgozza azokba a szövegekbe is, amelyekben a hozzánk, magyarokhoz közel eső szaros kis életvilágot írja, amiként ez fordítva is működik: a messzi távolban ő a vidéki konzervatív, kő katolikus, proletár-szocialista-kispolgári magyar családból származó finn­ugor srác. Ez utóbbi is legalább olyan gazdag írói hozomány, amilyen rendkívüli szerzemény mindaz, amit külföldön, Egyiptomban, Szíriában, Amerikában az életét kockára téve megélt és megtanult. Az „itt élned, halnod kell” magyar toposzát kicsavarva láthatjuk viszont: „Ha ideszülettél, még megszökni sem tudsz előle. Veled utazik, bárhová is menekülsz. Ott van a csomagod alján… ettől egyszerűen nem lehet megszabadulni” (25).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.