Könyv

Áporodott macsóizmus

Cserna-Szabó András: Extra Dry  

  • Kránicz Bence
  • 2021.01.06 21:00

Sorköz

Cserna-Szabó András sokoldalúnak mutatkozó, de valójában egyfókuszú szerző: változatos műfajokban közölt írásaiban ugyanazt a stílust és írói szerepet keresi.

Novellistaként indult, majd gasztronómiai, gasztrotörténeti tárgyú kutatásokat végzett. Írt irodalomtörténeti esszéket, az utóbbi években pedig leginkább regényeket közöl. Műveit összeköti valamiféle kedélyes életesség, zsírospacal-hedonizmus. Nagy nők és nagy ebédek krónikásaként van elemében, anekdotáiban egyszerre freccsen az étolaj és az ondó.

Szórakoztató és érzékeny irodalmi témájú esszéiben – amelyeket a számomra legkedvesebb könyvében, a Mérgezett hajtűkben gyűjtött össze – leginkább olyan szerzőket mutat be, akik maguk is kedvvel szürcsölték az élet nektárját, és nagy láttató erővel írták meg élményeiket. Így kerül személyes kánonjának élére Rabelais, Boccaccio és Szép Ernő, de Cserna-Szabó jól tudja, hogy a kalandor író szerepének mára csak a paródiája játszható el érvényesen. Fikciós műveiben ezért tűnhetnek a szereplők egyszer két lábon járó Szindbád-idézetnek, majd a Kretén humorlapból kiollózott karikatúrának, a történetek vadsága pedig hol a két világháború közötti magyar ponyvairodalmat, hol a tévés valóságshow-k gátlástalanságát idézi.

Mindez művészi programnak talán kevés, de egyéni írói hangnak elégséges, legalábbis a szerző kitartó népszerűsége és töretlen alkotókedve alapján. Az Extra Dry játékos műfaji öndefiníciója szerint „opera buffa”, vagyis melodramatikus túlzásokkal, hisztérikus áriákkal zaklatottá tett vígopera. Kiindulópontja a Kortárs Magyar Valóság, ahol a szereplők reggel dolgozni mennek, délután bevásárolni a Lidlbe, este pedig veszekednek a vacsoraasztalnál. Közéletnek nyoma sincs, de méltányolható, hogy Cserna-Szabó közös, hétköznapi tapasztalatainkat kívánja átgyúrni irodalommá. Nem ugrik el a valóság elől, viszont nagyjából olyan irállyal értelmezi azt, mint Donald Trump a Twitteren. Dermesztő, hogy minden egyes férfialakja alpárian szexista.

Nemcsak az eleinte főszereplőnek tűnő, felszarvazott Aladár jellemzi a feleségét kizárólag a külseje alapján, „zöld macskaszeméről”, „átlagon felüli melleiről”, „formás lábairól” morfondírozva bekezdéseken át, hanem a féltékeny barátnők is így látják Erikát („cicije pattog, mint két felfújt labda”). A nők „tulajdonképpen olyanok, mint a macskák: imádnak pisilni, imádják a simogatást és imádják a szőnyegeket is”, bölcselkedik egy másik szereplő, a harmadiknak pedig egy „kurvaforma nősténnyel” akad dolga. Sokatmondó, hogy az elbeszélő egyedül annak a férfi figurának a külsejét írja le, akiről kiderül, hogy homoszexuális.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.