Együtt ünneplik a magyar és a román kultúra napját

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 14.

Sorköz

A Liszt Intézet és a Román Kulturális Intézet könyvbemutatókat szervez. Kortárs román írók magyarra fordított műveire, és a műfordítás szerepére hívják fel a figyelmet.

Az idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.

A Liszt Intézet bukaresti központjának közlése szerint négy kortárs román irodalmi alkotást mutatnak be, amelyek magyar nyelven a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelentek meg az elmúlt két évben.

„Kultúránk meghatározza az identitásunkat, a törekvéseinket, az egymással és a környezetünkkel való viszonyunkat, ezért a kortárs irodalomnak és a műfordításnak rendkívül fontos szerep jut. A műfordítások hidat építenek a román és a magyar kultúra között, ennek már szinte évszázados hagyománya van, amelyet a Lector Kiadó támogatását élvező fiatal műfordítónemzedék ma is továbbvisz. A kiadó gondozásában eddig 10 kortárs román irodalmi alkotás magyar fordítása jelent meg” – olvasható a Liszt Intézet közleményében.

Január 18-án a Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatják be Bogdan Suceava Éjszaka valaki meghalt érted (Noaptea cand cineva a murit pentru tine) című könyvét Vallasek Júlia fordításában, valamint Elena Vladareanu Európa – Tíz gyászének (Europa – Zece cintece funerare) című kötetét Király Zoltán fordításában. A kötetekről Vallasek Júlia és Márton Evelin, illetve Elena Vladareanu és Király Zoltán beszélgetnek.

Január 19-én a bukaresti Liszt Intézetben mutatják be a Gheorghe Craciun, Ioan Grosan és Mircea Nedelciu rövid prózáit tartalmazó Román triptichon (Triptic romanesc) című kötetet Lövétei Lázár László fordításában, valamint Alexandru Musina Macska-e a cica? című verseskötetét Szonda Szabolcs tolmácsolásában. A rendezvényen Ion Bogdan Lefter, Lövétei Lázár László és Razvan-Mihai Voncu, illetve Szonda Szabolcs és Márton Evelin beszélget a könyvekről.

A román kultúra napját január 15-én, a magyar kultúra napját január 22-én ünneplik minden évben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.