Együtt ünneplik a magyar és a román kultúra napját

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 14.

Sorköz

A Liszt Intézet és a Román Kulturális Intézet könyvbemutatókat szervez. Kortárs román írók magyarra fordított műveire, és a műfordítás szerepére hívják fel a figyelmet.

Az idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.

A Liszt Intézet bukaresti központjának közlése szerint négy kortárs román irodalmi alkotást mutatnak be, amelyek magyar nyelven a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelentek meg az elmúlt két évben.

„Kultúránk meghatározza az identitásunkat, a törekvéseinket, az egymással és a környezetünkkel való viszonyunkat, ezért a kortárs irodalomnak és a műfordításnak rendkívül fontos szerep jut. A műfordítások hidat építenek a román és a magyar kultúra között, ennek már szinte évszázados hagyománya van, amelyet a Lector Kiadó támogatását élvező fiatal műfordítónemzedék ma is továbbvisz. A kiadó gondozásában eddig 10 kortárs román irodalmi alkotás magyar fordítása jelent meg” – olvasható a Liszt Intézet közleményében.

Január 18-án a Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatják be Bogdan Suceava Éjszaka valaki meghalt érted (Noaptea cand cineva a murit pentru tine) című könyvét Vallasek Júlia fordításában, valamint Elena Vladareanu Európa – Tíz gyászének (Europa – Zece cintece funerare) című kötetét Király Zoltán fordításában. A kötetekről Vallasek Júlia és Márton Evelin, illetve Elena Vladareanu és Király Zoltán beszélgetnek.

Január 19-én a bukaresti Liszt Intézetben mutatják be a Gheorghe Craciun, Ioan Grosan és Mircea Nedelciu rövid prózáit tartalmazó Román triptichon (Triptic romanesc) című kötetet Lövétei Lázár László fordításában, valamint Alexandru Musina Macska-e a cica? című verseskötetét Szonda Szabolcs tolmácsolásában. A rendezvényen Ion Bogdan Lefter, Lövétei Lázár László és Razvan-Mihai Voncu, illetve Szonda Szabolcs és Márton Evelin beszélget a könyvekről.

A román kultúra napját január 15-én, a magyar kultúra napját január 22-én ünneplik minden évben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.