Együtt ünneplik a magyar és a román kultúra napját

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 14.

Sorköz

A Liszt Intézet és a Román Kulturális Intézet könyvbemutatókat szervez. Kortárs román írók magyarra fordított műveire, és a műfordítás szerepére hívják fel a figyelmet.

Az idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.

A Liszt Intézet bukaresti központjának közlése szerint négy kortárs román irodalmi alkotást mutatnak be, amelyek magyar nyelven a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelentek meg az elmúlt két évben.

„Kultúránk meghatározza az identitásunkat, a törekvéseinket, az egymással és a környezetünkkel való viszonyunkat, ezért a kortárs irodalomnak és a műfordításnak rendkívül fontos szerep jut. A műfordítások hidat építenek a román és a magyar kultúra között, ennek már szinte évszázados hagyománya van, amelyet a Lector Kiadó támogatását élvező fiatal műfordítónemzedék ma is továbbvisz. A kiadó gondozásában eddig 10 kortárs román irodalmi alkotás magyar fordítása jelent meg” – olvasható a Liszt Intézet közleményében.

Január 18-án a Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatják be Bogdan Suceava Éjszaka valaki meghalt érted (Noaptea cand cineva a murit pentru tine) című könyvét Vallasek Júlia fordításában, valamint Elena Vladareanu Európa – Tíz gyászének (Europa – Zece cintece funerare) című kötetét Király Zoltán fordításában. A kötetekről Vallasek Júlia és Márton Evelin, illetve Elena Vladareanu és Király Zoltán beszélgetnek.

Január 19-én a bukaresti Liszt Intézetben mutatják be a Gheorghe Craciun, Ioan Grosan és Mircea Nedelciu rövid prózáit tartalmazó Román triptichon (Triptic romanesc) című kötetet Lövétei Lázár László fordításában, valamint Alexandru Musina Macska-e a cica? című verseskötetét Szonda Szabolcs tolmácsolásában. A rendezvényen Ion Bogdan Lefter, Lövétei Lázár László és Razvan-Mihai Voncu, illetve Szonda Szabolcs és Márton Evelin beszélget a könyvekről.

A román kultúra napját január 15-én, a magyar kultúra napját január 22-én ünneplik minden évben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.