A múlt hét közepén derült ki, hogy kik közül fogják idén kiválasztani a Booker-díj 2019-es nyertesét. Tavaly némi meglepetésre, de egyáltalán nem érdemtelenül az északír (ráadásul ő az első északír nyertes a díj történetében) Anna Burns kapta az elismerést Milkman című regényéért. Igaz, az akkori hosszúlistán Az angol beteg kanadai szerzőjét, Michael Ondaatje-t leszámítva nem szerepeltek nemzetközileg nagyon ismert nevek. Idén más a helyzet, rögtön nagy esélyesnek kiáltották ki A szolgálólány meséje című bestselleréhez The Testaments címen folytatást író kanadai Margaret Atwoodot – neki egyébként ez már a hatodik Booker-jelölése, és második győzelme lenne, ha meg is kapná a díjat. De Atwood mellett ott van Salman Rushdie is a listán Quichotte című újragondolt Don Quijote-történetével. Neki is a második győzelme lenne az idei, hiszen 1981-ben Az éjfél gyermekeivel egyszer már kiérdemelte az elismerést. De nem érdemes Jeanette Wintersonról sem megfeledkezni, aki a brexit Nagy-Britanniájába helyezett keserű-ironikus Frankenstein-sztorival (Frankissstein) indul a Bookerért. Az új generációt képviseli a mexikói Valeria Luiselli, a nigériai Oyinkan Braithwaite és bizonyos értelemben a török-francia Elif Shafak is. És ugyan a felsorolásból úgy tűnhet, ez a Nemzetközi Booker, de nem az. Ők mindhárman – ahogy a lista összes résztvevője – angol nyelven írták meg a könyvüket. Egyébként az idei az első alkalom jó ideje, hogy nem Man Bookernek hívják a díjat, hiszen a Man-csoport a tavalyi évvel kiszállt az együttműködésből, helyüket a kaliforniai Crankstart alap vette át. A rövidlistát szeptember 3-án hirdetik ki, a győztest pedig, aki 50000 fontot vihet haza, október 14-én. (A teljes lista itt található.)
| ||
Nagyjából a Booker hosszúlistával egy időben derült ki az „amerikai Nobelnek” becézett Neustadt-díj jelöltlistája is. Az Oklahomai Egyetem, és annak irodalmi magazinja, a World Literature Today által minden második évben kiosztásra kerülő díj annyiban valóban hasonlít a Nobelre, hogy teljes életműveket, és nem egyes könyveket részesít elismerésben. Máskülönben, például azzal, hogy a jelölti listája minden esetben nyilvánosságra kerül, különbözik is svéd előképétől. A Neustadt-díjat 1970-ben indították útjára, első alkalommal az olasz Giuseppe Ungaretti kapta meg a kitüntetést. Legutóbb a haiti-amerikai Edwidge Danticat, őt megelőzően a horvát Dubravka Ugrešić részesült az elismerésben. A mostani listáról a 2020-as díjazott fog kikerülni, de már idén kihirdetik a nevét, mégpedig két nappal a Booker után, október 16-án. Az esélyesek közé tartozik a francia Emmanuel Carrère, az albán Ismail Kadare, a marokkói Abdellatif Laâbi vagy az amerikai Jorie Graham is. A Neustadt-díj is 50000-ret fizet, igaz, dollárban. (A jelöltek listája itt olvasható.)
Dupla vagy semmi?
A Svéd Akadémia elmúlt évekbeli botránysorozatát betetőző tavalyi összeomlás után 2019-ben már két irodalmi Nobel-díj kiosztására is számíthatunk, ám ehhez magának a királynak kellett közbelépnie. De menthető-e egyáltalán a zaklatási, hazudozási és összeférhetetlenségi ügyek hálójából kivergődni próbáló akadémia díja?
És ha ez nem lenne elég, egy év kihagyással visszatér a zaklatási botrány után kissé megtépázott hírű „eredeti” Nobel-díj is. Ha a Svéd Akadémiának és a Nobel Alapítványnak hinni lehet, akkor új szisztémával, külső zsűritagok bevonásával igyekeznek újraindítani a berozsdásodott Nobel-gépezetet. És mintegy nyomatékosítva a jelenlétüket, egyben a folytonosságot is megtartva (vagy legalábbis úgy téve) két díjat is kiosztanak, tehát együtt a 2018-as és a 2019-es évre. Miután a zaklatási ügyei miatt épp börtönbüntetését töltő Jean-Claude Arnaultról az is kiderült, hogy kiszivárogtatott több győztest is a szigorú titoktartás ellenére (Arnault felesége volt tag a Nobel-bizottságban), idén holtbiztos, hogy mindenki tartani fogja a száját. A legutóbbi díjkiosztás előtt 2017-ben a Landbrokes fogadóiroda az első tízbe sorolta a kenyai Ngugi Wa Thiong’o-t (őt konkrétan az első helyre), a kanadai Margaret Atwoodot, a spanyol Javier Mariast, a norvég Jon Fosse-t, vagy a magyar Krasznahorkai Lászlót is (neki 20-az 1-hez esélyt adtak). A végén viszont a japán-brit Kazuo Ishiguro nyert, aki a kanyarban sem volt a fogadóirodánál. A dupla Nobelt (amihez hasonlóra William Faulkner 1950-ben odaítélt, és Bertrand Russellel, az azévi díjazottal együtt átvett, de 1949-re datált díja óta nem volt példa) október 10-én hirdetik ki, szokás szerint Stockholmban a Svéd Akadémia székházában.
