Az irodalom béketeremtő erejét ünneplő életműdíjat kap Margaret Atwood

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 14.

Sorköz

Az indoklás szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg.

Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalomkritikus, A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője kapja idén a békét és a társadalmi igazságosságot hirdető irodalom erejét ünneplő életműdíjat.

A Dayton Irodalmi Békedíj gondozóinak hétfői közlése szerint a kanadai irodalom nagyasszonya a Richard C. Holbrooke Distinguished Achievement Awardot kapja meg. A díjat a néhai Richard Holbrooke amerikai nagykövetről nevezték el, ő hozta tető alá 1995-ben a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodást.
Sharon Rab, a Dayton Irodalmi Békedíj Alapítvány alapítója és elnöke szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg.
A 80 éves Atwood szerint noha nem minden könyv a béke és a megértés irányába mozdít előre, a fikció segíthet az embereknek "megérteni, hogy milyen olyan embernek lenni, aki különbözik tőlük, aminek a hatására talán nagyobb empátiával tudnak viszonyulni azokhoz, akik nem ugyanolyanok, mint ők maguk".

A 10 ezer dollárral (3 millió forint) járó életműdíjat korábban a Nobel-békedíjas Elie Wiesel és a polgárjogi küzdelmek krónikása, Taylor Branch is megkapta.
Az eredetileg októberre tervezett díjátadót 2021 tavaszára halasztották a koronavírus-járvány miatt.
A gálán a fikciós és nem fikciós műfajok 2020-as díjazottjai is csatlakoznak Atwoodhoz. A két kategória győzteseinek nevét októberben jelentik be.

Atwood első verseskötetét magánköltségen jelentette meg Double Persephone címmel 1961-ben. 1969-ben megjelent első regényét, a The Edible Woman című társadalmi szatírát sokan feminizmusának korai példájaként emlegetik. Az irodalmi világhírt A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű, 1985-ös disztópiája hozta el számára, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett. A művet 1990-ben Volker Schlöndorff vitte filmvászonra. A könyvből 2017-ben Bruce Miller rendezésében nagy sikerű amerikai tévésorozat is készült.
Atwoodnak több műve is olvasható magyarul, többek között a Fellélegzés (1984), A vak bérgyilkos (2003), a Pénelopeia (2007), a Boszorkánymagzat (2017), az Alias Grace (2017), valamint egyik legnagyobb szabású disztópiája, a MaddAddam trilógia (Guvat és Gazella, Az Özönvíz éve, MaddAddam), amelyben egy esetleges világégés társadalmi és vallási aspektusait járja körbe.
A szolgálólány meséjének folytatása, a Testamentumok 2019 szeptemberében került a boltok polcaira, és a tervek szerint ebből is tévésorozat készül.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.