Az irodalom béketeremtő erejét ünneplő életműdíjat kap Margaret Atwood

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 14.

Sorköz

Az indoklás szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg.

Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalomkritikus, A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője kapja idén a békét és a társadalmi igazságosságot hirdető irodalom erejét ünneplő életműdíjat.

A Dayton Irodalmi Békedíj gondozóinak hétfői közlése szerint a kanadai irodalom nagyasszonya a Richard C. Holbrooke Distinguished Achievement Awardot kapja meg. A díjat a néhai Richard Holbrooke amerikai nagykövetről nevezték el, ő hozta tető alá 1995-ben a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodást.
Sharon Rab, a Dayton Irodalmi Békedíj Alapítvány alapítója és elnöke szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg.
A 80 éves Atwood szerint noha nem minden könyv a béke és a megértés irányába mozdít előre, a fikció segíthet az embereknek "megérteni, hogy milyen olyan embernek lenni, aki különbözik tőlük, aminek a hatására talán nagyobb empátiával tudnak viszonyulni azokhoz, akik nem ugyanolyanok, mint ők maguk".

A 10 ezer dollárral (3 millió forint) járó életműdíjat korábban a Nobel-békedíjas Elie Wiesel és a polgárjogi küzdelmek krónikása, Taylor Branch is megkapta.
Az eredetileg októberre tervezett díjátadót 2021 tavaszára halasztották a koronavírus-járvány miatt.
A gálán a fikciós és nem fikciós műfajok 2020-as díjazottjai is csatlakoznak Atwoodhoz. A két kategória győzteseinek nevét októberben jelentik be.

Atwood első verseskötetét magánköltségen jelentette meg Double Persephone címmel 1961-ben. 1969-ben megjelent első regényét, a The Edible Woman című társadalmi szatírát sokan feminizmusának korai példájaként emlegetik. Az irodalmi világhírt A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű, 1985-ös disztópiája hozta el számára, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett. A művet 1990-ben Volker Schlöndorff vitte filmvászonra. A könyvből 2017-ben Bruce Miller rendezésében nagy sikerű amerikai tévésorozat is készült.
Atwoodnak több műve is olvasható magyarul, többek között a Fellélegzés (1984), A vak bérgyilkos (2003), a Pénelopeia (2007), a Boszorkánymagzat (2017), az Alias Grace (2017), valamint egyik legnagyobb szabású disztópiája, a MaddAddam trilógia (Guvat és Gazella, Az Özönvíz éve, MaddAddam), amelyben egy esetleges világégés társadalmi és vallási aspektusait járja körbe.
A szolgálólány meséjének folytatása, a Testamentumok 2019 szeptemberében került a boltok polcaira, és a tervek szerint ebből is tévésorozat készül.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.