Meghalt Bertók László

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 15.

Sorköz

Az író 84 éves volt.

Életének 85. évében, hétfőn váratlanul elhunyt Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja - közölte kedden a honlapján a Jelenkor folyóirat, amelynek 1999-től főmunkatársa volt.

Bertók László a Somogy megyei Vésén született paraszti családban, elemi, majd általános iskolába Vésén és Csurgón járt, a gimnáziumot Csurgón végezte el, ahol öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei még gimnazistaként 1953-ban jelentek meg nyomtatásban Dunántúl című pécsi folyóiratban.

Érettségi után postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban, majd néhány verséért "államrend elleni izgatás" vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.

1956 júliusától katonai szolgálatra hívták be, decemberben szerelték le. Ezután dolgozott szülei gazdaságában, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958-tól a Somogyi Néplapban jelentek meg versei. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott Nagyatádon, 1959-től a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán járt magyar-történelem szakra. 1963-ban diplomázott, 1965-től 1996-os nyugdíjba vonulásáig könyvtárosként dolgozott Pécsett, ezidő alatt levelezőn elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakját is.

Összesen több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt, munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban pedig Pécs díszpolgárává választották.

Az akkor 81 éves íróval a Magyar Narancs 2016-ban készített életútinterjút, melyet itt olvashatnak újra:

„Ha költő akarsz lenni, itt kell maradnod!" - Bertók László író

Nemrég újra megjelent Priusz című dokumentumkönyve, amelyről Esterházy Péter azt írta: „ez az igazi történetünk, ez a nemtörténet". A 81 éves mesterrel pécsi otthonában készítettünk életútinterjút. Magyar Narancs: „Lehetnék még jó asztalos, ami gyerekkoromban szerettem volna lenni" - írta Platón benéz az ablakon című versében. De költő lett. Most is ezt választaná?

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.