Meghalt Bertók László

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 15.

Sorköz

Az író 84 éves volt.

Életének 85. évében, hétfőn váratlanul elhunyt Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja - közölte kedden a honlapján a Jelenkor folyóirat, amelynek 1999-től főmunkatársa volt.

Bertók László a Somogy megyei Vésén született paraszti családban, elemi, majd általános iskolába Vésén és Csurgón járt, a gimnáziumot Csurgón végezte el, ahol öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei még gimnazistaként 1953-ban jelentek meg nyomtatásban Dunántúl című pécsi folyóiratban.

Érettségi után postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban, majd néhány verséért "államrend elleni izgatás" vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.

1956 júliusától katonai szolgálatra hívták be, decemberben szerelték le. Ezután dolgozott szülei gazdaságában, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958-tól a Somogyi Néplapban jelentek meg versei. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott Nagyatádon, 1959-től a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán járt magyar-történelem szakra. 1963-ban diplomázott, 1965-től 1996-os nyugdíjba vonulásáig könyvtárosként dolgozott Pécsett, ezidő alatt levelezőn elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakját is.

Összesen több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt, munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban pedig Pécs díszpolgárává választották.

Az akkor 81 éves íróval a Magyar Narancs 2016-ban készített életútinterjút, melyet itt olvashatnak újra:

„Ha költő akarsz lenni, itt kell maradnod!" - Bertók László író

Nemrég újra megjelent Priusz című dokumentumkönyve, amelyről Esterházy Péter azt írta: „ez az igazi történetünk, ez a nemtörténet". A 81 éves mesterrel pécsi otthonában készítettünk életútinterjút. Magyar Narancs: „Lehetnék még jó asztalos, ami gyerekkoromban szerettem volna lenni" - írta Platón benéz az ablakon című versében. De költő lett. Most is ezt választaná?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.