Meghalt Bertók László

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 15.

Sorköz

Az író 84 éves volt.

Életének 85. évében, hétfőn váratlanul elhunyt Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja - közölte kedden a honlapján a Jelenkor folyóirat, amelynek 1999-től főmunkatársa volt.

Bertók László a Somogy megyei Vésén született paraszti családban, elemi, majd általános iskolába Vésén és Csurgón járt, a gimnáziumot Csurgón végezte el, ahol öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei még gimnazistaként 1953-ban jelentek meg nyomtatásban Dunántúl című pécsi folyóiratban.

Érettségi után postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban, majd néhány verséért "államrend elleni izgatás" vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.

1956 júliusától katonai szolgálatra hívták be, decemberben szerelték le. Ezután dolgozott szülei gazdaságában, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958-tól a Somogyi Néplapban jelentek meg versei. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott Nagyatádon, 1959-től a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán járt magyar-történelem szakra. 1963-ban diplomázott, 1965-től 1996-os nyugdíjba vonulásáig könyvtárosként dolgozott Pécsett, ezidő alatt levelezőn elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakját is.

Összesen több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt, munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban pedig Pécs díszpolgárává választották.

Az akkor 81 éves íróval a Magyar Narancs 2016-ban készített életútinterjút, melyet itt olvashatnak újra:

„Ha költő akarsz lenni, itt kell maradnod!" - Bertók László író

Nemrég újra megjelent Priusz című dokumentumkönyve, amelyről Esterházy Péter azt írta: „ez az igazi történetünk, ez a nemtörténet". A 81 éves mesterrel pécsi otthonában készítettünk életútinterjút. Magyar Narancs: „Lehetnék még jó asztalos, ami gyerekkoromban szerettem volna lenni" - írta Platón benéz az ablakon című versében. De költő lett. Most is ezt választaná?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.