Fókuszban az ifjúsági irodalom. És a cenzúra, az átdolgozások, a gyerekkönyv-illusztráció, no meg a tévé

Sorköz

Mit üzenhet egy 70 pluszos könyvkiadó?

„A gyerekirodalomkutatás az elmúlt évtizedekben felfrissült és megújult. Ennek a változásnak fontos részét képezik az irodalomtudományos munkák, amelyek nem lehetnek teljesek a múlt feltérképezése nélkül. Ennek céljából egy kétnapos – a szakmai és a nagyközönség számára egyaránt nyitott – konferenciát szervezünk” – olvasható abban a meghívóban, amit a Móra Ferenc Könyvkiadó szervez Móra 70 + címmel. Mint írják, „az előadások a Móra Kiadó értékteremtő munkájának évtizedeit, megkerülhetetlen alkotóit, izgalmas fejezeteit, irodalmi érdekességeit feltérképezve” járulnak hozzá „a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom tudományos hátterének megalapozásához”, ami a tekintetben magától értetődő, hogy a kiadó – amely 20. század második felének gyerekirodalmi monopóliuma volt – az állampárti körülmények között is többnyire vállalható szerzők műveit jelentette meg, amelyek közül számos legendássá és időtlenné vált. A konferenciáról Dóka Péter főszerkesztőt kérdeztük.

Magyar Narancs: Egy ilyen eseményt általában a szakmabeliek számára hirdetik meg, most azonban az olvasókat is várják. Mitől lehet érdekes egy tudományos konferencia a nagyközönség számára?

Dóka Péter: A negyven év fölötti olvasókról és szerzőkről is elmondható, hogy gyerekként, fiatal felnőttként nagyrészt Móra-könyveken szocializálódtak, és ennek hatása a mai napig érződik az olvasói szokásokon éppúgy, mint az olvasók (szülők, nagyszülők) könyvekhez való viszonyán. Ez az örökség nagyon eleven a magyar gyerekirodalomban, hiszen volt három-négy évtizednyi időszak, amikor a Móra egyeduralkodó volt a hazai gyerekkönyvkiadásban, és nem is csak a könyvpiacon, hanem némileg a televíziózásban is, hiszen a Móra-kiadványokból rengeteg adaptáció készült (játékfilmek, animációs filmek, bábfilmek), és a művészi illusztrációk hatása is a mai napig tart. Úgy véltük, hogy mindezzel (de említhetném a fordításokat, az átdolgozásokat, vagy például a tudományos-fantasztikus könyveket) a jelentőségéhez képest keveset foglalkozunk, szinte észre sem vesszük, hogy a Móra Kiadónál megjelent könyvek mennyire befolyásolják a gondolkodásunkat. Persze praktikus oka is van a konferenciának: 2020-ban volt a kiadó megalakulásának hetvenedik évfordulója, amit többek között ezzel az eseménnyel szerettünk volna megünnepelni, de a Covid akkor és tavaly is megakadályozta ezt. A felkért előadók tűkön ülnek már másfél éve, ideje, hogy végre elmondhassák gondolataikat.

 
Dóka Péter
Fotó: Galgóczi Tamás

MN: A konferencia céljai között a „tudományos megalapozást” említik, mert úgy tűnik, hiányosságok vannak e téren. Mi lehet ennek az oka?

DP: A gyerekirodalom a Kádár-korszakban nem került az irodalomtudomány látóterébe, az utóbbi évtizedekben szerencsére valamivel jobb a helyzet, de a jelentős mórás művek recepciójáról ezzel együtt is alig-alig születtek komoly írások. Sok kultikus szerzőnk van, ennek persze örülünk, de ideje friss szemmel és szempontokkal a csillogó-villogó kultuszok mögé nézni, és újra felfedezni magunknak Lázár Ervin, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István vagy más fontos szerzők életművét. Úgy éreztük, hogy a Móra Kiadó munkatársaiként adósak vagyunk azzal, hogy beszéljünk a múltunkról – és így mi magunk is megértsük, hogy pontosan mit is jelent, mennyit ér ez az örökség.

MN: Ha jól számoltunk, a kétnapos konferencián tizenöt előadás lesz. Ajánlana néhányat?

DP: Szekeres Nikolettával, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökével, és Kovács Zsanett-tel a kiadó kommunikációs vezetőjével úgy állítottuk össze a programot, hogy az általunk felvetett témákhoz megkerestük a szerintünk legkompetensebb előadókat. Cél volt az is, hogy a konferencián a fiatal irodalmár- és kritikusgeneráció is szóhoz juthasson. Nagyon érdekesnek ígérkezik Pataky Adrienne előadása, amely az Állami ideológiák, cenzúra, gyermekírói identitás címet viseli, és bemutatja, hogy az állami cenzúra és kontroll hogyan terelt jelentős művészeket az ideológiamentes gyerekirodalom felé. Szintén nagyon várom Jeney Zoltán Átdolgozott mohikánok című előadását, amely J. F. Cooper-regények magyar kiadásának problematikáját járja körül. Sokszor olvashattunk arról, hogy a kiadó az ifjúság számára átdolgozott bizonyos műveket, de hogy ez pontosan hogyan történt, arról meglehetősen hiányos ismereteink vannak. Nagyon fontosnak tartom a tudományos-fantasztikus irodalom és a kiadó kapcsolatának feltérképezését, erről Veres Miklós tart előadást, és hogy egy konkrét írói életművet is említsek: most zajlik a Janikovszky Éva-hagyaték feldolgozása, Vojnics Rogics Réka az olvasói levelek tükrében számol be erről. De lesznek előadások a gyerekkönyv-illusztrációkról és a Móra Kiadó és Magyar Televízió kapcsolatáról is.

A Móra 70+ konferencia időpontja: 2022. február 24–25. Helyszíne: B32 Galéria és Kultúrtér – 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a marketing [at] mora [dot] hu küldött üzenettel tud, melyben kérjük megjelölni, mely napokon kíván részt venni az előadásokon.

A konferencia végleges programja a kiadó honlapján, illetve Facebook rajongói oldalán olvasható.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk