KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Végül megjöttünk

Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor Pannóniában

Sorköz

A kora középkori história egyik legrejtélyesebb időszaka a Kárpát-medence története a honfoglalás előtti évtizedekben.

Az köztudott, hogy az avarok 9. század elejéig fennálló birodalmának Nagy Károly vetett véget (hogy miként, arról is rengeteget tudunk meg e könyvből), de a jeles frank uralkodó halálától a magyar honfoglalásig tartó időszak többé-kevésbé homályban maradt. Szőke Béla Miklós régészként döntő szerepet játszott a pannóniai Karoling-kori archeológiai hagyaték, az idővel királyi székhellyé emelkedő Mosaburg feltárásában, történészként pedig egy vaskos kötetben foglalta össze, amit a 9. század itteni történetéről tudhatunk. Hatalmas forrásanyagot dolgozott fel, s újraértelmezte a korszakról és a kora középkori Pannóniáról (ami a Dunántúlt, a Dráva–Száva közét, sőt Kelet-Ausztriát is magában foglalta) született szakirodalmat is. Eközben több tekintetben sarkos, markáns és nemegyszer polemikus álláspontot alakított ki – úgy a régió uralmi viszonyainak, mint a magyarok beköltözésének, harcainak tekintetében. Könyvéből kiderül, mennyi minden deríthető ki írott forrásokból a közigazgatásilag és egyházszervezetileg a keleti-frank birodalomba tagolódó tartomány életéről.

A rekonstrukció szerint a több emberöltőnyi frank uralom alatt egy meglehetősen kevert populáció lakta a mai Magyarország nyugati felét: az avar lakosság maradékai mellett (akikből talán sokkal több juthatott a „Dunán inneni”, alföldi régióba) szlávok és betelepülő frankok/bajorok alkották ezt a rövid ideig fennálló helyi kultúrát. A keveredésből egy izgalmasan szinkretikus kultúra bontakozik ki a könyv lapjain, sajátos (zömmel már keresztény) vallási szokásokkal, ami egyformán megmutatkozott a temetkezésben, a mindennapi tárgyak használatában és a fegyvermellékletek átalakulásában is.

Eközben persze a különböző regionális hatalmak ütközőzónájává is vált a terület, az ekkor még félig-meddig török bolgárok kánjának seregei is visszatérő vendégek a régióban, majd a magyar inváziót megelőző évtizedekben a frankok korábbi „kliensei”, a morvák is végigpusztítják a későbbi Dunántúlt. És az sem véletlen, hogy míg a Kárpát-medence nyugati régiójának történései jól követhetők az írástudó klerikusok által telerótt oklevelek, gondosan vezetett évkönyvek és krónikák által, addig a medence nagyobb részének történéseiről alig tudunk valamit. Szőke történészi figyelmét is az keltette fel, hogy míg a Dunától keletre egy ideig látszatra megmarad az avarok államának maradéka, de a 9. század közepétől alig esik róluk szó, ezzel szemben már a 960-as évektől mind többet emlegetik a magyarokat (nemegyszer a kabarokkal együtt). A nyugati leírások a Kárpát-medence konfliktusaiba beavatkozó magyarok kapcsán meglehetősen alaposak, ebből (és az első temetőik datálásából) következtet arra Szőke, hogy eleink jóval korábban (akár évtizedekkel előbb) is megtelepülhettek a Kárpátok karéjában, de leginkább a medence keleti részén, és innen indították hadjárataikat morva és/vagy frank szomszédaik ellen. És bár a korszaktól egyáltalán nem volt idegen a kegyetlenség, ami mind a hadak pusztításaiban, mind a hatalmi konfliktusokat lezáró orgyilkosságokban, mészárlásokban vagy a konkurensek szertartásos megvakításában is megmutatkozott, de a magyarok (az irányukban bizonyára elfogult krónikások leírásai szerint) ebben is új minőséget hoztak magukkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.