poeta.doc

Kölcsey reloaded

  • Kőrizs Imre
  • 2021.02.10 21:00

Sorköz

Kicsit még maradunk az irodalomtörténetnél, de legközelebb, ígérem, dalszöveg jön.

A múltkor a Himnusz második sorát vettük, pedig a harmadik is megérdemli a figyelmet. 1943-ban jelent meg – érdemes figyelni az évszámra – Pais Károlytól az a cikk, amelynek címe Nyújts feléje védő kart…, és amely amellett érvel, hogy a sor második szava itt azt jelenti: föléje.

Ez elvileg teljes mértékben lehetséges: Kölcsey északkelet-magyarországi nyelvjárásában sokszor csakugyan olyankor is „e” hang áll egy szóban, amikor más, még csak nem is különösebben szögedies nyelvjárásban „ö” hangzik (például: csend/csönd). Cikke végén Pais Mészöly Gedeont idézi, akinek feltűnt, hogy Kölcsey már máskor is használt hasonló képet a védelmező kar képzetével kapcsolatban: „A valószínűséget bizonyossággá teheti az, hogy pontosan azonos szemlélet, fordulat Kölcsey Országgyűlési Naplójában is előkerül [1833. április 15.], de olyan fogalmazásban, amely minden kétséget eleve lehetetlenné tesz: »Az ég terjessze ki feletted védő karjait, szép haza!«”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

Történetek a magányról

  • Puskás Panni

Egy kortárs magyar író, Garaczi László az egyik legjobb hazai művészszínháznak írt darabot arról, amiben éppen élünk, a karanténról. Ez nem hangzik rosszul, ugye?

„A mai napig nem elfogadott”

  • Simon Andrea

Az egykori futballistát Gulácsi Péter szivárványcsaládok melletti kiállásáról, az arra érkező reakciókról és a szurkolói viselkedésről kérdeztük, de szóba került a mai magyar labdarúgásban tapasztalható politikai jelenlét is.