Könyv

Nem félsz, Nemecsek?

Nagy Ádám–Trencsényi László–Veszprémi Attila: A Pál utcai küldetés – Mentsük meg Ernőt!

  • Szekeres Nikoletta
  • 2021. február 10.

Sorköz

A kortárs szerzők és az ifjúsági irodalommal foglalkozó kiadók igyekeznek folyamatosan reflektálni az olvasói igényekre, és megpróbálnak konstruktívan viszonyulni a gyerekek, fiatalok, fiatal felnőttek olvasási szokásai­nak változásaihoz.

Ennek egyik jó útja lehet az átirat, amely sosem volt idegen műfaj a gyerek- és ifjúsági irodalomtól. Az utóbbi évtizedben az átiratok mélyebb és perspektivikusabb intenciókkal születnek, Nádasdy Ádám Bánk bán-átirata (lásd: Létezik-e a titok, Magyar Narancs, 2019. június 13.), amely nem titkoltan a nehézkes Katona-szöveg prózába öntésével az eredeti egyértelműsítésére vállalkozik, poétikai tekintetben is remekmű.

Az elmúlt időszakban Szabó Borbála regénye, A János vitéz-kód kapcsolódott rá az iskolai tananyag szövegének újraírásával a régi szöveg „átmentésére”, és ilyen munka A Pál utcai küldetés is. Mindkét könyv esetében elsősorban az a meglepő, hogy olyan szöveghez nyúlnak, amelyek máig közszeretetnek örvendenek, így azt a praktikus kérdést is felvetik, hogy amikor „letanítja” a pedagógus a János vitézt, illetve A Pál utcai fiúkat, vajon van-e még lehetősége ezeket a könyveket is melléjük tenni.

„Az a baj, hogy Nemecsek kicsit drasztikusan fázott meg! Azt hiszem, hogy kedvesebb lesz, ha átírom az egészet” – énekelte már húsz éve a Satöbbi együttes, mutatva, hogy sokakban ott a kérdés: miért kellett ennek a szerencsétlen kisfiúnak meghalnia? Így a könyv első ránézésre vagány kísérletnek tűnik. Azzal pedig, hogy a szerzők az irodalmi szöveg szentségként kezelése helyett élővé, újraértelmezhetővé, sőt átírhatóvá tesznek egy köztiszteletben álló művet, egy modern irodalompedagógiai felfogást követnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.