poeta.doc

Értjük vagy félreértjük?

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Sorköz

Ezúttal eltekinthetünk az erre a hétre rendelt vers idézésétől, mert mindenki fejből tudja – aki meg nem, az vegye át ismét.

A cím Martinkó Andrástól származik, aki harminc éve a Júlia szép leány című népballadától, illetve Balassitól egészen Adyig egy egész rádióműsor-sorozatot szentelt klasszikus magyar versek értelmezésének, pontosabban félreértelmezhetőségeinek, majd a Kulcsár Katalinnal készült beszélgetéseket Értjük vagy félreértjük a költő szavát? címmel nagyszerű kis kötetben is kiadta.

Martinkó a magyarázatot azzal kezdi, hogy Kölcsey a verset, amelynek teljes címe az eredeti helyesírással: Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaibol, nem hivatalos nemzeti imának szánta, csak később lett azzá. A versbeli megszólaló ugyanis, amint korábbi kutatók már észrevették, alighanem egy hódoltság kori prédikátor, és a költemény – tulajdonképpen szerepvers – az ő Istenhez írt ódája, azaz himnusza. Gondoljunk csak bele, a magyar történelem eseményei közül a vers a honfoglaláson, a tatárjáráson és Mátyás királyságán kívül valóban csak a török hódoltságot említi konkrétan, ráadásul legutoljára: az „Ozman’ vad népének” ajkain felhangzó „győzedelmi ének” felidézése után már csak a széthúzás és a „kinzó rabság” képei meg a záró sóhaj következnek.

Kulcsár Katalin ezután a „jó kedvvel” megfogalmazással kapcsolatban veti fel, hogy „nem nagyon valószínű, hogy [Kölcsey] istentől azt kérte: legyen jókedvünk, essünk tobzódó vígságba”. Martinkó a „kedv”-et a kérdező által gyanúsnak talált „jó kedélyállapot” helyett a „boldog élet”-tel, „örömteli életformá”-val magyarázza. Valószínű azonban, hogy még ez sem a teljes igazság.

Molnár Ferenc vetette fel először az ÉS-ben 1997-ben – majd 2000-ben a Szolgatárs című baptista folyóiratban a Jól értjük-e a Himnusz első két sorát? címmel megjelent tanulmányában –, hogy a „jó kedvvel” nem arra vonatkozik, hogy mivel áldja meg a magyarokat Isten, hanem arra, hogy hogyan. Nagyon meggyőző értelmezését a nyelvész számos vallás- és nyelvtörténeti adattal támasztotta alá, mondván, hogy a „jó kedv”-nek „az 1300-as évektől adatolhatóan van egy speciális jelentése, amely a protestáns egyházi nyelvben szórványosan tulajdonképpen máig él, s amelyet nyelvtörténeti szótáraink is számon tartanak: »kegyelem, kegy, szeretetteljes indulat, jóakarat«”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.