Könyv

Mint nyaktiló

Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások

Sorköz

Ha gondolunk egyet, és beírjuk a keresőbe az idő szót, alig pár perc múlva már okos emberekhez, ún. tudósokhoz jutunk, akik azt állítják, hogy idő mint olyan, egyszerűen nem létezik. Soha nem is volt. Se múlt idő, se jelen (s hogy jövő nincs, azt meg legkésőbb a Sex Pistols óta tudjuk), az idő csak félreértés, érzéki csalódás.

Aztán, ha továbbszörfözünk, arra a cikkre is viszonylag hamar rábukkanhatunk, hogy Ausztrália egyetlen működő atomreaktorában okos emberek, ún. tudósok azzal foglalatoskodnak, hogy egyenesen visszaforgassák. Szerintük ugyanis azért gondoljuk, hogy az idő egy irányba folyik, mert eleddig csak így tudtuk megfigyelni. Ám ha egy területen elég neutrínó van, mint például egy atomreaktorban, akkor az idő múlása megváltozhat.

Hogy az idő mennyire bonyolult dolog, azzal Rakovszky Zsuzsa verseit olvasva is szembesülünk, aki a 70. születésnapja alkalmából jött kiadói felkérésre most nagyjából negyven év versterméséből adott közre válogatást; az 1994-es Hangokon kívül minden kötetéből közöl verset, legtöbbet az újabbakból, azon belül is a Fortepan a legfelülreprezentáltabb. Jóslatok és határidők, Visszaút az időben, Boldog vég – minden az időről szól! Annak múlásáról, a korszakok felbukkanásáról, a pillanat megragadásának lehetetlenségéről és illúziójáról, a remény jövő felé nyúló csápjainak nyújtózásáról, képzelt vagy valódi emlékekről. Rakovszky az idő specialistája. Mindent tud az idő felszíni hullámveréséről, kéreglemezeinek mozgásáról, az időről, amely házakat rombol. Mindent a meddő és sötét idő birtokba vevéséről; az időről, ami egyirányú utca, de egyben kísértetjárta hely is, ahol nem múlik el mégsem semmi.

Nehéz lenne, ha nem lehetetlen olyan költészetet, műalkotást találni, ami teljesen mentes az időtapasztalattól. De mégis, ritka az olyan alkotó, aki ennyire monomániásan, sűrítve akarna csak és kizárólag erről az egy fogalomról beszélni, nagyítóval kell keresni kivételt a kötetben, ilyen például a szocioköltészet felé kalandozó, egyébként remek Triptichon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.