Könyv

Méz és fokhagyma

Rakovszky Zsuzsa: Boldog vég

  • Radics Viktória
  • 2021. február 24.

Sorköz

Pardon, de ezek nem novellák. Bár az Osiris Kiadó ilyen alcímmel látta el a kötetet, ezek nem novellák, hanem elbeszélések. A kiadó egy új sorozatot tervez; halk neve van: literatura (sorozatszerkesztő: Gyurgyák János), mely sorozat Rakovszky Zsuzsa elbeszéléskötetével indul.

Az írónő igen jó társaságba kerül, mert Csehov és Kaffka Margit fogják őt követni. Biztos van benne logika. Rakovszky elbeszélői stílusa mindenesetre vintage. Azt ugyan nem tudni, hogy ezek az elbeszélések mikoriak, régiek-e vagy vadonatújak, hány év vagy évtized alatt születtek, első közlések-e, vagy válogatásról van szó – jó lenne, ha a kiadók lila fülszövegek és kiragadott passzusok helyett inkább ilyen alapvető információkat közölnének.

Boldog, boldogtalan

Hét elbeszélés olvasható a könyvben, mindegyik elég hosszú és komótos, csattanók nincsenek. Ami összeköti őket, az a lélektani realizmus (vagy az erre irányuló törekvés), meg a polgári (kispolgári, középpolgári) perspektíva. Következésképp az elbeszélések a polgári létnek a centruma, a család körül forognak, ami a látásmódot, a világnézetet és a problematikát is meghatározza. A családregény az elmúlt száz évben pompás temetésben részesült ugyan, de sírján a családi témák örökzöldek. A családi problémák pedig lélektanilag nézve kétszáz éve ugyanazok: a szerelem és a szerelem kihunyása, érzelmi hullámzások, hűtlenség, gyűlölködés, válás, megözvegyülés, a gyerekek kirepülése, az öregek magukra maradása. Nem véletlen, hogy a kötet negyedik, szerintem legjobb elbeszélése, a Széplelkek a polgári kor kezdetekor, Goethe idején játszódik Németországban, amikor a házasság polgári vetülete kibontakozott: Rakovszky ebben a stí­lus­imitációban van igazán otthon.

Miként azt Hegel megírta, a polgári tudat boldogtalan tudat, a kulturáltság, a művelődés a boldogtalan tudat szembesülése saját boldogtalanságával, és ennek megszépítése. A polgársággal, és nemcsak a kicsivel, vele jár a giccs. A polgári öntudat, és nem kell filozófusnak lenni ahhoz, hogy Hegelt kövessük, a maga reflektáltságában mindig repedt, hasadt, megkettőződött, a boldogtalan tudat pedig ezt nehezen viseli, melankolikusan megédesíti, esztétizálja, iróniával kezeli. Rakovszky Zsuzsa hősei ennek a boldogtalan tudatnak a foglyai, és visszaesnek, ha ki akarnak belőle törni, de többnyire nem akarnak, elvannak benne.

A „boldog vég” persze ironikusan értendő, ezt rögtön tudni, maga a szintagma, ami egy fordítás, nem engedi meg az iróniamentességet. A címadó elbeszélés főhősnője miután magára maradt a felnőtt fia disszidálása után, elszenderül anélkül, hogy valamiféle szerencsés fordulat bekövetkezne, útja egyenesen vezet a kórházba és a hullaházba. Politika is van ebben, hisz a fiú Nyugatra szökött, de sokkal több a lélektan: hidegháború ide vagy oda, itt az anyai szív szenved. Az egyedülálló anya olyan melegen tapadt rá a fiára, hogy a srác az ő karjából ugyanúgy menekült, mint az országból. Vannak itt pszichoanalitikus meglátások is. A szerelmetes fia nélkül maradt nő sorsa fatálisan halad a korai halálba, s minő irónia, a vég boldogságát morfiuminjekció adja meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.