Molnár Ferenc emigrációs visszaemlékezésének kéziratát vette meg a PIM

Sorköz

Kaliforniában bukkant fel egy antikvárium kínálatában.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc kéziratos feljegyzéseit az Útitárs a száműzetésben című műhöz, amelyet várhatóan ősszel, restaurálva láthat majd a közönség.

A PIM a dokumentumegyüttest restaurálás és elsődleges szakmai feldolgozás után egy irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében mutatja majd be a tervek szerint – közölte a múzeum csütörtökön.

Kaliforniában bukkant fel egy antikvárium kínálatában Molnár Ferenc elveszettnek hitt kéziratjegyzete,

amelyet a szerző az 1940-es Egyesült Államokbeli emigrációját követően írt, és az Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi prózájának fogalmazványait tartalmazza.

 
Molnar Ferenc Útitárs a száműzetésben című művének 1958-as kiadása.

A Jegyzetek egy önéletrajzhoz alcímet viselő kötet az emigrációba kényszerült Molnár Ferenc és Bartha Vanda barátságának, összetartozásának krónikája, meghitt hangú visszaemlékezés a szerző titkárnőjére, munkatársára, asszisztensére, aki kísérte az írót magánéletében és hivatásában ezekben az években.  

Molnár Ferenc Bartha Vanda 1947-es tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálát követően tartós depresszióba esett, keserűen és zárkózottan töltötte élete utolsó éveit 1952-es haláláig. A terjedelmes, zömében német, kisebb részben angol nyelvű, az 1940-es évek végén golyóstollal, kék tintás és piros ceruzaírásos rájegyzéssel kiegészített, különféle méretű papíron írt autográf jegyzetek a restaurálást követően a kutatók rendelkezésére állnak majd.

Molnár Ferenc Útitárs a száműzetésben című műve kéziratanyagának megvásárlásához és visszahozatalához szükséges forrást a PIM gyűjteményezési keretén túlmenően Molnár Ferenc leszármazottjainak hozzájárulása tette lehetővé. A hazajuttatásban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai főosztálya, valamint Széles Tamás főkonzul által vezetett Los Angeles-i Főkonzulátus játszott fontos szerepet. Így került végül a kézirategyüttes a Magyar Állam tulajdonába és a PIM gyűjteményébe.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.