Olvasni muszáj

Táltosok és boszorkányok – mesebeli segítőkről szól Boldizsár Ildikó új könyve

Sorköz

Egyszer mindenki segítségre szorul, és ha végigjárja a maga útját, mindenkiből segítő válhat. A neves mesekutató új könyvével teljesnek érzi az általa kidolgozott terápiás módszert, és nem utolsósorban letehetetlen olvasmánnyal szolgál.

Boldizsár Ildikó egyre teljesedő és kerekedő életművet alkotott azzal, hogy komolyan veszi a meséket. Legújabb könyve, a „Hogyan segítsek én terajtad?” mesebeli segítőkről szól, azokról, akikkel a magyar népmesei hagyományban is gyakran találkozunk: táltoslovakkal, talizmánokkal, beszélő állatokkal, bölcs öregekkel és jó boszorkányokkal. Mindennel és mindenkivel, aki a hős útját egyengeti vagy éppen nehezebbé teszi, aki a hőst előre segíti vagy kihívás elé állítja.

A könyv hatvan segítőtípust és tizenhat féle segítő kapcsolatot vázol fel, amiket a mesekutatás módszertanával elemez. Nincs itt semmi meglepetés, olyan ez az „arcképcsarnok”, mintha mindenkit ismernénk már. Az „okos lányt”, az anyókát, aki hamuba sült pogácsát kínál, a sárkányölőket, a látókat és a tudókat, az égi apákat és az érett anyákat, az állatokat, amelyek táplálnak, elrepítenek a cél felé vagy tudást adnak, a trickstert, aki olyan feladványok elé állít, melyeknek végül hasznát veszi a mesehős, vagy éppen a koldulót, akit a hősnek meg kell segítenie, hogy aztán a megfelelő pillanatban viszonzásul kihúzza a bajból. A szerző lenyűgöző ismeretekről tesz bizonyságot a könyv oldalain, úgy tűnik, hogy minden mesét ismer Amerikától Európán át Kínáig és tovább, és

biztos vagyok benne, hogy Seherezádéhoz hasonlóan maga is képes lenne ezeregy éjszakát végigmesélni.

A mesekutatás régebbi tudományterület, de az a Metamorphoses-meseterápia, amit Boldizsár Ildikó hosszú évek óta gyakorol, egyedülálló, és fokozatosan alakult, változott, tökéletesedett. A „Hogyan segítsek terajtad?” megjelenésével azonban a szerző úgy érzi, a módszer leírása teljessé válik.

A könyv első oldalain Boldizsár Ildikó maga is kíváncsi barangolóként írja le magát, aki három évtizeddel ezelőtt maga is  ismeretlen világába hatolt be: „a mesékkel való mélyebb találkozás valóban egyfajta beavatódás, s ez a fokozatokon keresztül történő út vitt engem is a mesék és a meseterápia mélységei felé.”

 
Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”
Fotó: Líra Könyv
 

De ahogy a meséknek, úgy a meseterápiának sincsen vége soha: az életutat a fogantatástól a halálig bevilágíthatják ezek a történetek. Épp ezért volt felvillanyozó élmény a különböző archetípusokról olvasni. Hiszen a hős, ha egyszer meg is kapja szíve választottják, legyőzi a sárkányt vagy feloldja az átkot, egy idő után maga is átalakulhat. A tettrekész ifjúból bölcs öregember válik, a kiteljesedő nőből érett, óvó anya. Ezek a történetek arra is emlékezhetnek, hogy olykor segítségre szorulunk, máskor viszont nekünk kell segítenünk; azonban mindenkinek másféle segítségre van szüksége, így a megfelelő segítő bölcsességgel és belátással is rendelkezik.

Az az olvasó, aki többé-kevésbé tisztában van a meseterápia és a mesekutatás alapjaival, szinte akárhol felütheti a könyvet. Engem a sárkányölő királyfikról, azaz a mesebeli férfiakról szóló fejezetek különösen megragadtak, de szemnyitogató volt arról is olvasni, hogy a nők sem minden mesében passzívak és tetszhalottak, mint azt a Csipkerózsika nyomán gondolnánk. Mesék százai szólnak nőkről, akik intuitívak, és különleges képzelőerejük révén válnak győztessé. S hát ki ne ismerne az ismerősi körében legalább egy nőt, aki szeretetével és bátorságával megmentett egy férfit? Meglepve olvastam, hogy léteznek olyan mesék, amelyben a nő száll le szerelméért a pokolba.

A régi ember számára a mese épp olyan valóságos lehetett, ahogy nekünk a térképek, a statisztikák vagy a grafikonok: jelzés volt arra, hogy az élet erre vagy arra is kanyarodhat.

Boldizsár Ildikó a könyv végén bemutatja a hatvanadik segítőt: az égig érő fát, amelyet most az ő életében személyes segítőjének érez. „Aki az égig érő fán el tud indulni, az már járt a gyökerei között: stabil és tudatos kapcsolata van az ősökkel és az alsó világokban található erőkkel.” Aki a fán elindul, az már legyőzte a sárkányt, és nem fél attól sem, hogy felfelé haladva végleg mássá alakul.

A „Hogyan segítsek terajtad?” összegző erejű könyv, és mindazoknak ajánlott, akik többet akarnak tudni Boldizsár Ildikó kutatási területéről, azoknak, akik másokon szeretnének jól segíteni, és azoknak, akik maguk segítségre szorulnak, csak azt nem tudják, hol keressék, hogyan fogadják el és kitől kérjék. A könyv olvasásakor már-már úgy tűnik, a világ tele van segítőkkel, csak jó szem kell, hogy észrevegyük.

Magvető Kiadó, 2023, 249 oldal. 5699 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.