Olvasni muszáj

Táltosok és boszorkányok – mesebeli segítőkről szól Boldizsár Ildikó új könyve

Sorköz

Egyszer mindenki segítségre szorul, és ha végigjárja a maga útját, mindenkiből segítő válhat. A neves mesekutató új könyvével teljesnek érzi az általa kidolgozott terápiás módszert, és nem utolsósorban letehetetlen olvasmánnyal szolgál.

Boldizsár Ildikó egyre teljesedő és kerekedő életművet alkotott azzal, hogy komolyan veszi a meséket. Legújabb könyve, a „Hogyan segítsek én terajtad?” mesebeli segítőkről szól, azokról, akikkel a magyar népmesei hagyományban is gyakran találkozunk: táltoslovakkal, talizmánokkal, beszélő állatokkal, bölcs öregekkel és jó boszorkányokkal. Mindennel és mindenkivel, aki a hős útját egyengeti vagy éppen nehezebbé teszi, aki a hőst előre segíti vagy kihívás elé állítja.

A könyv hatvan segítőtípust és tizenhat féle segítő kapcsolatot vázol fel, amiket a mesekutatás módszertanával elemez. Nincs itt semmi meglepetés, olyan ez az „arcképcsarnok”, mintha mindenkit ismernénk már. Az „okos lányt”, az anyókát, aki hamuba sült pogácsát kínál, a sárkányölőket, a látókat és a tudókat, az égi apákat és az érett anyákat, az állatokat, amelyek táplálnak, elrepítenek a cél felé vagy tudást adnak, a trickstert, aki olyan feladványok elé állít, melyeknek végül hasznát veszi a mesehős, vagy éppen a koldulót, akit a hősnek meg kell segítenie, hogy aztán a megfelelő pillanatban viszonzásul kihúzza a bajból. A szerző lenyűgöző ismeretekről tesz bizonyságot a könyv oldalain, úgy tűnik, hogy minden mesét ismer Amerikától Európán át Kínáig és tovább, és

biztos vagyok benne, hogy Seherezádéhoz hasonlóan maga is képes lenne ezeregy éjszakát végigmesélni.

A mesekutatás régebbi tudományterület, de az a Metamorphoses-meseterápia, amit Boldizsár Ildikó hosszú évek óta gyakorol, egyedülálló, és fokozatosan alakult, változott, tökéletesedett. A „Hogyan segítsek terajtad?” megjelenésével azonban a szerző úgy érzi, a módszer leírása teljessé válik.

A könyv első oldalain Boldizsár Ildikó maga is kíváncsi barangolóként írja le magát, aki három évtizeddel ezelőtt maga is  ismeretlen világába hatolt be: „a mesékkel való mélyebb találkozás valóban egyfajta beavatódás, s ez a fokozatokon keresztül történő út vitt engem is a mesék és a meseterápia mélységei felé.”

 
Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”
Fotó: Líra Könyv
 

De ahogy a meséknek, úgy a meseterápiának sincsen vége soha: az életutat a fogantatástól a halálig bevilágíthatják ezek a történetek. Épp ezért volt felvillanyozó élmény a különböző archetípusokról olvasni. Hiszen a hős, ha egyszer meg is kapja szíve választottják, legyőzi a sárkányt vagy feloldja az átkot, egy idő után maga is átalakulhat. A tettrekész ifjúból bölcs öregember válik, a kiteljesedő nőből érett, óvó anya. Ezek a történetek arra is emlékezhetnek, hogy olykor segítségre szorulunk, máskor viszont nekünk kell segítenünk; azonban mindenkinek másféle segítségre van szüksége, így a megfelelő segítő bölcsességgel és belátással is rendelkezik.

Az az olvasó, aki többé-kevésbé tisztában van a meseterápia és a mesekutatás alapjaival, szinte akárhol felütheti a könyvet. Engem a sárkányölő királyfikról, azaz a mesebeli férfiakról szóló fejezetek különösen megragadtak, de szemnyitogató volt arról is olvasni, hogy a nők sem minden mesében passzívak és tetszhalottak, mint azt a Csipkerózsika nyomán gondolnánk. Mesék százai szólnak nőkről, akik intuitívak, és különleges képzelőerejük révén válnak győztessé. S hát ki ne ismerne az ismerősi körében legalább egy nőt, aki szeretetével és bátorságával megmentett egy férfit? Meglepve olvastam, hogy léteznek olyan mesék, amelyben a nő száll le szerelméért a pokolba.

A régi ember számára a mese épp olyan valóságos lehetett, ahogy nekünk a térképek, a statisztikák vagy a grafikonok: jelzés volt arra, hogy az élet erre vagy arra is kanyarodhat.

Boldizsár Ildikó a könyv végén bemutatja a hatvanadik segítőt: az égig érő fát, amelyet most az ő életében személyes segítőjének érez. „Aki az égig érő fán el tud indulni, az már járt a gyökerei között: stabil és tudatos kapcsolata van az ősökkel és az alsó világokban található erőkkel.” Aki a fán elindul, az már legyőzte a sárkányt, és nem fél attól sem, hogy felfelé haladva végleg mássá alakul.

A „Hogyan segítsek terajtad?” összegző erejű könyv, és mindazoknak ajánlott, akik többet akarnak tudni Boldizsár Ildikó kutatási területéről, azoknak, akik másokon szeretnének jól segíteni, és azoknak, akik maguk segítségre szorulnak, csak azt nem tudják, hol keressék, hogyan fogadják el és kitől kérjék. A könyv olvasásakor már-már úgy tűnik, a világ tele van segítőkkel, csak jó szem kell, hogy észrevegyük.

Magvető Kiadó, 2023, 249 oldal. 5699 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.