Nem József Attila látható azon a fényképen, ami egy „lesifotós” hagyatékából került elő

  • narancs.hu
  • 2023. április 17.

Sorköz

A költő valószínűleg nem is volt Budapesten, amikor 1934-ben Könyvhetet rendeztek a fővárosban.

A magyar költészet napján egy hagyatékból előkerült fotót közölt Hirsch Hugó örököse, Harsányi Sulyom László, ami az 1934-es Könyvhéten készült, és állítólag József Attilát ábrázolja.

A HVG.hu-n néhány nappal később megjelent Tverdota György irodalomtörténész, József Attila-kutató cikke, amiben azt írta, a legfényképezett férfi arca „határozottan teltebb, mint a kiugró ádámcsutkájú, sovány testalkatú költőé”. A sztori ellen szól az is, hogy abban a nehéz évben József Attila Hódmezővásárhelyre, egykori gyámjához, sógorához, Makai Ödönhöz és családjához költözött, nem is lett volna pénze könyvfesztivált látogatni, szinte csak kenyéren és vizen élt. Ekkor született egyébként az Eszmélet című versciklusa. A vidéki városból csak 1934 júliusának elején tért haza.

 
 
Mégsem József Attila látható az 1934-es könyvfesztiválon készült fotón
Fotó: Hirsch Hugó / Harsányi Sulyom László
 

Biró-Balogh Tamás irodalomtörténész szintén írt a fotóról: „a jóindulatú facebook-felhasználók megpróbálták kitalálni, ki a másik két férfi a képen, József Attila mellett Radnóti Miklóst, tőle balra pedig Kosztolányi Dezsőt vélték felismerni. Később Radnótiból Szabó Zoltán, Kosztolányiból pedig Réti Ödön lett.” Szerinte a fényképen a középső férfi Vaszary Gábor (1897-1985) író, akinek az 1934-es Könyvhéten jelent meg az első kötete, a Monpti, és azonnal hatalmas nagy siker lett. Mellette Vaszary János író, rendező látható, őt hitték sokan József Attilának.

Végül Harsányi Sulyom is reagált a kritikákra: „Bármennyire is csalódott vagyok a saját »felfedezésem« okán, és elnézést kérek azoktől, akikben magamhoz hasonlóan illúziót ébresztettem, meghajlok az érvek, a tudás és a tudomány érveinek súlya alatt. Egy illúzióval kevesebb, egy tudással több!”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk