Nem József Attila látható azon a fényképen, ami egy „lesifotós” hagyatékából került elő

  • narancs.hu
  • 2023. április 17.

Sorköz

A költő valószínűleg nem is volt Budapesten, amikor 1934-ben Könyvhetet rendeztek a fővárosban.

A magyar költészet napján egy hagyatékból előkerült fotót közölt Hirsch Hugó örököse, Harsányi Sulyom László, ami az 1934-es Könyvhéten készült, és állítólag József Attilát ábrázolja.

A HVG.hu-n néhány nappal később megjelent Tverdota György irodalomtörténész, József Attila-kutató cikke, amiben azt írta, a legfényképezett férfi arca „határozottan teltebb, mint a kiugró ádámcsutkájú, sovány testalkatú költőé”. A sztori ellen szól az is, hogy abban a nehéz évben József Attila Hódmezővásárhelyre, egykori gyámjához, sógorához, Makai Ödönhöz és családjához költözött, nem is lett volna pénze könyvfesztivált látogatni, szinte csak kenyéren és vizen élt. Ekkor született egyébként az Eszmélet című versciklusa. A vidéki városból csak 1934 júliusának elején tért haza.

 
 
Mégsem József Attila látható az 1934-es könyvfesztiválon készült fotón
Fotó: Hirsch Hugó / Harsányi Sulyom László
 

Biró-Balogh Tamás irodalomtörténész szintén írt a fotóról: „a jóindulatú facebook-felhasználók megpróbálták kitalálni, ki a másik két férfi a képen, József Attila mellett Radnóti Miklóst, tőle balra pedig Kosztolányi Dezsőt vélték felismerni. Később Radnótiból Szabó Zoltán, Kosztolányiból pedig Réti Ödön lett.” Szerinte a fényképen a középső férfi Vaszary Gábor (1897-1985) író, akinek az 1934-es Könyvhéten jelent meg az első kötete, a Monpti, és azonnal hatalmas nagy siker lett. Mellette Vaszary János író, rendező látható, őt hitték sokan József Attilának.

Végül Harsányi Sulyom is reagált a kritikákra: „Bármennyire is csalódott vagyok a saját »felfedezésem« okán, és elnézést kérek azoktől, akikben magamhoz hasonlóan illúziót ébresztettem, meghajlok az érvek, a tudás és a tudomány érveinek súlya alatt. Egy illúzióval kevesebb, egy tudással több!”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.