Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) a készülő nyomtatott kiadás mellett 2022. december 14-től online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését – közölték. A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja.
Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki, melynek tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából felbecsülhetetlen. A gróf által írott mintegy 4800–5000 jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett.
A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt nem előzmény nélküli, a két világháború között Bártfai Szabó László és Viszota Gyula tett kísérletet Széchenyi teljes levelezésének kritikai publikálására, ez azonban nem az eredeti elképzelések szerint valósult meg.
Az 1980-as évek második felében a Történettudományi Intézet Bárány György és Spira György vezette kutatócsoportja folytatta Bártfai és Viszota elkezdett munkáját, ez azonban a kilencvenes évek elején eredménytelenül zárult. A munka jelenleg e két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
A kutatás első szakaszának egyik fontosabb feladata a fellelhető Széchenyi-levelek adatszinten történő számbavétele volt: kinek, mikor és hol írta, hol található ma a levél, és megjelent-e már? Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett. A kutatók azt vizsgálták, hogy mely levelekről készültek már másolatok, átiratok, és mi hiányzik az első vizsgált időszakból, amelynek végét 1825 decemberében határozták meg.
Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz. A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház. Hogy mindez ma is elérhető, az főként annak köszönhető, hogy a Széchényi család a 18. század óta rendszerezett levéltárat vezetett, és Széchenyi István maga is rendszerezve tartotta iratait.
A Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézségét képezi a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, sőt olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat. A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg fiatal éveiben a hölgyeknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, illetve sajátos nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is. A gyakori félreolvasások, a jegyzetek szórványos volta vagy hiánya miatt az összes kéziratban fennmaradt levél, így a korábban nyomtatásban megjelent szövegek esetében is el kell végezni a kritikai kiadások összes szokásos feladatát.
Széchenyi leveleinek átírása az eredeti kéziratról történik, amennyiben az a kutatók rendelkezésére áll. Ha rendelkeznek a fogalmazvánnyal, illetve a másolati könyvi példánnyal és az elküldött levéllel is, mindig az elküldöttet, ha csak másolatban vagy közlésben maradt fenn egy levél, akkor ezt a változatot tekintik alapszövegnek. Ha egy levélnek több fogalmazványa is hozzáférhető, az időben később keletkezettet veszik az átírás alapjául, mivel vélhetően Széchenyi is azt kívánta közölni címzettjével.
A levelek átírásánál szöveghűségre törekszenek a kutatók. A Széchenyi által használt egyetlen nyelv esetében sem javítják ki és nem jelölik az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat, csak akkor tesznek szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. Minden egyéb írásjelet ‒ vesszőt, gondolatjelet, aláhúzásokat, rajzokat ‒ igyekeznek úgy közölni, ahogy a kéziraton is látható, és amennyire a szövegszerkesztő program ezt lehetővé teszi. A levelekhez kétféle jegyzetapparátus készül: a szöveg keletkezését, változásait nyomon követő szövegkritikai lábjegyzet, valamint a levélben felbukkanó adatokat magyarázó tartalmi végjegyzet. A jegyzetek készítésénél elsősorban a Bártfai–Viszota-féle kutatás során alkalmazott eljárást és kifejezéseket alkalmazzák, a leveleket történeti szövegként kezelik.
Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. Ezek közül a legtöbbet Széchenyi a szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható.
Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba ‒ többek között „A család”, „Barátságok”, „A gazda” ‒ vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között. A kutatók a címzett mellett feltüntetik, hogy mikor és hol írta Széchenyi a levelet, hol található meg ma az átírás alapjául szolgáló irat, továbbá ennek minősítését is, vagyis hogy eredeti-e, vagy másolat. Ha a levél már korábban megjelent, rövidített formában megadják a könyvészeti adatokat is, amelyek feloldását külön bibliográfia tartalmazza. Az idegen nyelvű levelek tartalmát a kutatók magyar nyelvű kivonatban ismertetik.
Az online publikálás gyakorlati okokból előzi meg a nyomtatott változatot: a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt. A kifejezetten erre a célra fejlesztett weboldal a kutatók szándékai szerint egyszerre tesz eleget a tudományos kutatás szigorú szakszerűségi követelményeinek, és teszi megközelíthetővé az olvasók számára a Széchenyi-életműnek a jelenkor embere által talán legkönnyebben befogadható részét.
