KÖNYVMELLÉKLET

Pillantás a konvenciókra

Yasmina Reza: Babilon

Sorköz

Milyen kevés kell ahhoz, hogy két ember sorsa összeérjen!

Reza regényében például csak annyi, hogy mindketten a cselédlépcsőt preferálják a társasházukban lévő lift helyett. Két hatvanas, egy nő és egy férfi. Mint a nőtől (Elisabeth) megtudjuk, ő azért lépcsőzik, hogy „még valahogy kinézzen”, a férfi (Jean-Lino Manoscrivi) pedig nem bírja a zárt tereket. Az olvasó a nő szemszögéből látja az eseményeket, de szövődő barátságuk okán a férfi is sokat mesél, így róla is sokat megtudunk.

Reza regényíróként sem tagadhatja le a színházi gyökereit. Biztos kézzel tudja leszűkíteni a cselekményt minimális térre és időre. A regénye is többnyire egyetlen éjszakára fókuszál. Legalábbis a felszínen, merthogy az elbeszélőnek mindenről eszébe jut valami, hol egy fénykép, hol egy emlék, hol valaki másnak adja át a szót, így lendületesen ugrálunk ide-oda az idősíkok és a helyszínek között. Ami ellenállhatatlanná teszi ezt a regényt, az az elbeszélő, Elisabeth személyisége. Ritkán találkozni ilyen szerethető szereplővel: a hatvankét éves szabadalmi mérnök szerény, finom, érzékeny ember, aki pusztán azáltal válik a bűntett kulcsfigurájává, mert megbarátkozik az egyébként szintén nagyon kedvesnek ábrázolt férfival.

„Amikor az ügyvéd megkérdezte, ki nekem Jean-Lino, azt mondtam, egy barátom” – mondja az elbeszélő, de persze nem tudhatjuk (és ez is az egyik érdekessége a könyvnek), hogy tényleg puszta barátságról van-e szó. A regény mindenesetre elhiteti velünk, hogy lehetséges férfi és nő között a tiszta barátság, úgy is, hogy mindketten házasságban élnek. Jean-Lino felesége, Lydia ugyan féltékeny kicsit, bár ő sem igazán, Elisabeth Pierre-jét viszont egyáltalán nem izgatja a jó viszony. Még azt is elhisszük Rezának, hogy ezek a kedves átlagemberek olyan dolgokra vetemednek, mint amire a Babilon lapjain szó kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.