Podmaniczky Szilárd: Úristen, valakivel párbeszédet folytatok!

Sorköz

A másik ember megértésének diadalával a szerző visszatért a pályakezdésére jellemző szövegvilághoz. Hol a szürrealizmus mostanában?

Negyven lélegzetvételből áll Podmaniczky Szilárd A másik ember megértésének diadala című könyve. A borítón Szűcs Attila Fehér gömbön plankingelő című festménye látható, komoly energia árán tartja a test azt az egyensúlyi állapotot. A szöveg egy nagyrészt áthúzott bekezdéssel kezdődik, és egy légzőgyakorlat leírásával folytatódik. Arról van szó, hogy ha az ember lefekszik a fűbe éjjel, nézi az eget, olyan csillagokat lát, amelyek fénye sok millió évvel ezelőtt indult el felé. Ilyenkor tehát az emberi élet előtti múltat látja.

A szerző – ahogy kedden a szegedi városházán, a Dugonics Társaság estjén elhangzott – járt a műszaki egyetemre, de a gépészet helyett jobban érdekelték az ott hallható filozófiai és pszichológiai előadások. A pályaválasztási tanácsadó füzet másodszor Szegednél nyílt ki, így a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát Podmaniczky, mint matematika-fizika szakos tanár. Nem maradt a pályán, néhány év tanítás után visszatért Szegedre, és azt folytatta, ami gyerekkora óta érdekelte. Édesanyja egy irodában dolgozott, ahol mindenki írt – így ő is, és mindig odavitte az édesanyjának, amit dolgozott, megkérdezte, „ez jelent-e már valamit”.

 
Virág Zoltán és Podmaniczky Szilárd a Dugonics Társaság estjén Szegeden       
Fotó: A szerző felvétele

Az esten Virág Zoltán egyetemi docens kérdéseire válaszolva Szilárd arról is beszélt, hogy Szigeti Csaba órái és a lakásán zajlott beszélgetések, a főiskolás barátok szempontjai megerősítették abban, amit addigra tudott, hogy számára az írás az a kreatív foglalkozás, amelyben kiteljesedhet. 1989-től 1996-ig a Délmagyarországnál dolgozott újságíróként, a napilap naponta közölt tárcákat, glosszákat, folytatásban Szilárd regényeit. Később szabadfoglalkozású lett, publikált a Magyar Narancsban is, könyvkiadót alapított, elköltözött Szegedről Balatonboglárra, 2010-ben pedig kulturális híreket közlő portált alapított, a librarius.hu-t. A könyvkiadásba azért vágott bele, mert úgy gondolta, ha írásból szeretne megélni, elkerülhetetlen, hogy megismerje, hogyan jutnak el a könyvek az olvasóhoz, miképpen tudja úgy alakítani ezt a folyamatot, hogy még inkább megfeleljen az igényeinek. Idővel mások könyveit is kiadta. Az a helyzet azonban föladta a leckét, hogy az olvasók elvárásait kiadóként figyelembe kell vennie, de alkotóként nem, mert az gúzsba köti. Szilárd úgy látja, a kiadásba nem kellett volna belevágnia – minden más kísérletet, amihez hozzáfogott, élvezett.

Írt novellákat, kisregényeket, meséket, regényeket, versekötetet Hidraulikus menyasszony címmel, hétszáz oldalas szótárt, amelyben úgynevezett nanoprózák százai sorjáznak, amelyeket annak idején az Élet és Irodalom közölt. Drámáit az RS9 Színház játszotta, az ő munkája többek közt a Szezon című film forgatókönyve, és René Magritte képeinek is szentelt egy könyvet. A librarius.hu világszemléletén halványan érződik Szilárdé, de csak a hírek kiválasztásában, a megírás módjában nem. Alapelv a portálnál, hogy nem ítélkeznek a művekről, produkciókról szóló cikkek, hanem információval látják el, bevonják az olvasót.

Podmaniczky szegedi estje azért is volt szimbolikus esemény, mert új könyvében, A másik ember megértésének diadalában pályakezdő szövegeinek beszédmódjához tér vissza.

Podmaniczky prózájára – ahogy Virág Zoltán mondta – filozofikusság, asszociatív kitágultság, az abszurd, a groteszk élethelyzetek iránti vonzódás, ugyanakkor a matematikát idéző rendszeretet jellemző. A beszélgetőtárs Albert Einstein, Samuel Beckett, Thomas Bernhard és René Magritte nevét említette – Szilárd azt mondta, az ő munkájukat nézve, olvasva érzi azt, „úristen, valakivel párbeszédet folytatok”. Tisztában van azzal, hogy az írásai nehezen befogadhatóak, mert nem az értelmező képességre számítanak, inkább arra a figyelemre, amellyel a zenét hallgatja az ember.

 
A több mint hétszáz oldalas, ötezer szócikket tartalmazó Szép magyar szótár részlete     
Fotó: A szerző felvétele

A szürrealizmus szerinte ma is jelen van a világ jelenségeiben, rendszeresen kerülnek egymás mellé össze nem illő tárgyak, amelyek láttán a szemlélőben fölszikrázik és ívet húz az áram. A bennünket elérő híreket lehet úgy nézni, ahogyan egymáshoz viszonyulnak, így is gyarapodik az ember tudása a valóságról.

Ha így nézzük a világot, egy idő után mintha direkt csak erről az oldaláról mutatná magát. Szilárdot gyakran kérdezik, hogy felvett név-e a vezetékneve. Nem az. Egyszer megnyitott egy kiállítást, a tárlatnak Podmaniczky-terem adott helyet, és az esemény utáni beszélgetésen jó néhány Podmaniczky bemutatkozott neki. Egyikük azt mondta, „rólad még nem hallottam, de várj, majd fölakasztunk a családfára”.

Az évekkel ezelőtti listát, amelyet a szegedi egyetem kérésére adott le a számára fontos zenei, irodalmi élményekről, ma is magáénak érzi. A Led Zeppelin, Paul Desmond zenéje, a Deep Purple Space truckin’ című dala fontos élménye, Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét évente egyszer vagy többször most is elolvassa, és kedvenc regénye Füst Milántól A feleségem története, amelyből egy régi videofelvételen felolvasott egy fodrászatban, miközben körülötte készültek a frizurák. A felvételt nemrég egy barátja, aki a szegedi városi televíziónál dolgozik, előkereste, és elküldte Enyedi Ildikónak, A feleségem története rendezőjének, aki a hírek szerint meghatódott.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.