Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából

Sorköz

Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.

Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.