Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából

Sorköz

Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.

Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.