Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából

Sorköz

Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.

Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.