Saramago születésnapját regényével ünnepli a Helikon

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Sorköz

A Nobel-díjas portugál író 1977-es műve most először olvasható magyarul.

Száz éve, 1922. november 16-án született José Saramago. Erre az évfordulóra adta ki az irodalmi Nobel-díjas portugál író Festészeti és szépírási kézikönyv című regényét a Helikon Kiadó. 

A mű 1977-ben jelent meg, de most olvasható először magyarul.

Pál Ferenc a Nyugati tér blogon a regényről írva felidézi, hogy amikor néhány éve szóba hozta a kiadói szerkesztőnek, érdemes lenne megjelentetni Saramagónak ezt a korai művét, munkatársa arra figyelmeztette, hogy előfordulhat, a cím miatt a könyv a boltokban a hobbikról és a szabadidő  eltöltéséről szóló munkák közé kerülhet, de Saramagóra jellemző, hogy megtévesztő címeket ad.

A most megjelentetett regény főszereplője és elbeszélője festő, aki hátat fordít annak a közegnek, amelyben él, dolgozik. A valóságot megszépítő arcképek helyett először karikírozza modelljeit, aztán arra jut, hogy más utat kell választania az igazabb ábrázoláshoz.

A 2010-ben, 87 éves korában elhunyt Saramago regényei nem könnyed olvasmányok. „Az író barokkosan hosszú körmondataiba belezsúfol mindent: leírást, párbeszédet, vendégszövegeket és saját hosszadalmas elmélkedéseit. Ez a tömör, tagolás nélküli szöveg első pillantásra ijesztő, de a türelmes olvasót hamarosan magával ragadja élőbeszédet idéző ritmusával és látszólagos csapongásával. A cselekménynek (és természetesen a történetbe belefeledkező olvasónak) eközben meg kell küzdenie az írói reflexiókkal, hiszen Saramago elbeszélője újra meg újra megszakítja a mesélés folyamatát, hogy elmondja a történelemmel, az emberekkel és a világgal kapcsolatos gondolatait” – írja Pál Ferenc.

A portugál írónak a hetvenes évek második felében írott regényei arattak igazán sikert, így A kolostor regénye, a Ricardo Reis halálának éve, és a Vakság, amelyből film is készült.

Idén novemberben a Helikon Kiadó a Festészeti és szépírási kézikönyv mellett megjelentette Saramagótól a Jézus Krisztus evangéliumát is.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.