Saramago születésnapját regényével ünnepli a Helikon

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Sorköz

A Nobel-díjas portugál író 1977-es műve most először olvasható magyarul.

Száz éve, 1922. november 16-án született José Saramago. Erre az évfordulóra adta ki az irodalmi Nobel-díjas portugál író Festészeti és szépírási kézikönyv című regényét a Helikon Kiadó. 

A mű 1977-ben jelent meg, de most olvasható először magyarul.

Pál Ferenc a Nyugati tér blogon a regényről írva felidézi, hogy amikor néhány éve szóba hozta a kiadói szerkesztőnek, érdemes lenne megjelentetni Saramagónak ezt a korai művét, munkatársa arra figyelmeztette, hogy előfordulhat, a cím miatt a könyv a boltokban a hobbikról és a szabadidő  eltöltéséről szóló munkák közé kerülhet, de Saramagóra jellemző, hogy megtévesztő címeket ad.

A most megjelentetett regény főszereplője és elbeszélője festő, aki hátat fordít annak a közegnek, amelyben él, dolgozik. A valóságot megszépítő arcképek helyett először karikírozza modelljeit, aztán arra jut, hogy más utat kell választania az igazabb ábrázoláshoz.

A 2010-ben, 87 éves korában elhunyt Saramago regényei nem könnyed olvasmányok. „Az író barokkosan hosszú körmondataiba belezsúfol mindent: leírást, párbeszédet, vendégszövegeket és saját hosszadalmas elmélkedéseit. Ez a tömör, tagolás nélküli szöveg első pillantásra ijesztő, de a türelmes olvasót hamarosan magával ragadja élőbeszédet idéző ritmusával és látszólagos csapongásával. A cselekménynek (és természetesen a történetbe belefeledkező olvasónak) eközben meg kell küzdenie az írói reflexiókkal, hiszen Saramago elbeszélője újra meg újra megszakítja a mesélés folyamatát, hogy elmondja a történelemmel, az emberekkel és a világgal kapcsolatos gondolatait” – írja Pál Ferenc.

A portugál írónak a hetvenes évek második felében írott regényei arattak igazán sikert, így A kolostor regénye, a Ricardo Reis halálának éve, és a Vakság, amelyből film is készült.

Idén novemberben a Helikon Kiadó a Festészeti és szépírási kézikönyv mellett megjelentette Saramagótól a Jézus Krisztus evangéliumát is.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.