Saramago születésnapját regényével ünnepli a Helikon

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Sorköz

A Nobel-díjas portugál író 1977-es műve most először olvasható magyarul.

Száz éve, 1922. november 16-án született José Saramago. Erre az évfordulóra adta ki az irodalmi Nobel-díjas portugál író Festészeti és szépírási kézikönyv című regényét a Helikon Kiadó. 

A mű 1977-ben jelent meg, de most olvasható először magyarul.

Pál Ferenc a Nyugati tér blogon a regényről írva felidézi, hogy amikor néhány éve szóba hozta a kiadói szerkesztőnek, érdemes lenne megjelentetni Saramagónak ezt a korai művét, munkatársa arra figyelmeztette, hogy előfordulhat, a cím miatt a könyv a boltokban a hobbikról és a szabadidő  eltöltéséről szóló munkák közé kerülhet, de Saramagóra jellemző, hogy megtévesztő címeket ad.

A most megjelentetett regény főszereplője és elbeszélője festő, aki hátat fordít annak a közegnek, amelyben él, dolgozik. A valóságot megszépítő arcképek helyett először karikírozza modelljeit, aztán arra jut, hogy más utat kell választania az igazabb ábrázoláshoz.

A 2010-ben, 87 éves korában elhunyt Saramago regényei nem könnyed olvasmányok. „Az író barokkosan hosszú körmondataiba belezsúfol mindent: leírást, párbeszédet, vendégszövegeket és saját hosszadalmas elmélkedéseit. Ez a tömör, tagolás nélküli szöveg első pillantásra ijesztő, de a türelmes olvasót hamarosan magával ragadja élőbeszédet idéző ritmusával és látszólagos csapongásával. A cselekménynek (és természetesen a történetbe belefeledkező olvasónak) eközben meg kell küzdenie az írói reflexiókkal, hiszen Saramago elbeszélője újra meg újra megszakítja a mesélés folyamatát, hogy elmondja a történelemmel, az emberekkel és a világgal kapcsolatos gondolatait” – írja Pál Ferenc.

A portugál írónak a hetvenes évek második felében írott regényei arattak igazán sikert, így A kolostor regénye, a Ricardo Reis halálának éve, és a Vakság, amelyből film is készült.

Idén novemberben a Helikon Kiadó a Festészeti és szépírási kézikönyv mellett megjelentette Saramagótól a Jézus Krisztus evangéliumát is.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.