Képtelen leállni: Dúró Dóra most széttépett egy mesekönyvet

  • narancs.hu
  • 2020. október 9.

Fekete Lyuk

A Vagánybagoly és a harmadik Á című könyvról állapította meg, hogy: "homoszexuális propaganda".

Dúró Dóra rákattant. Pontosan két hete történt, hogy ledarálta a Meseország mindenkié című könyvet, mondván, "nem tűri a Mi Hazánk, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy a mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát". Hogy mitől lenne "propaganda" egy mesekönyv megjelenése, azt nem részletezte, mindenesetre a Meseország mindenkié néhány nap múlva a sikerlisták élére ugrott.

A Mi Hazánk nevű Fidesz-szatellit párt független országgyűlési képviselője ezen a pénteken újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet. Ezúttal egy másik mesekönyvet talált, amelyben, ahogy mondta, "az egyik szereplőnek anya és apa helyett két anyja van, míg a barna bőre miatt csúfolt gyerek azt mondja: »beverem a pofájukat«". A szélsőjobbos politikus most Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik Á - avagy mindenki lehet más című könyvét pécézte ki, és egyszerűen széttépte sajtótájékoztatóján a Képviselői Irodaház (!) aulájában. Ezzel a múltkori könyvdaráláshoz képest kifejezetten vérszegény performansszal egyébként azon a könyvön vezette le indulatait, amelynek szerzője idén a Magyar Gyerekkönyv Fórum Az Év Gyerekkönyve-díj szavazásán a diákzsűri döntése alapján Az Év Gyerekkönyv Írója díjat kapta. (A könyről lapunk is írt kritikát, mint ahogy felkerült a Magyar Narancs tizes gyerekkönyv toplistájára.)

"Törvényjavaslatot nyújtok be, hogy ezek a könyvek eltűnjenek a boltok polcairól" - toporzékolt Facebook-oldalán Dúró Dóra. Az sem tetszik neki, hogy a mesekönyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Ki is posztolta Facebook-oldalára, amint bánatos tekintettel nézve, kezében tartja az újabb propagandakiadványt.

false

Az elmebaj, a sötétség és az 1930-as évek Németországát idéző módszerek, akciók, megnyilatkozások itt nem álltak, állnak meg. Néhány napja foglalkoztunk azzal, hogy Dúró Dóra elvbarátai, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevet viselő szervezet plakáttal bélyegzett meg egy a Meseország mindenkié című könyvet árusító könyvesboltot. De a Fidesz egyes politikusai ennél is tovább mentek. Borbély Lénárd csepeli polgármester betiltotta a mesekönyvet a kerületi óvodákban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, „amelyik óvodában bevezetik a Meseország mindenkié című könyvet, ott vizsgálni kell, hogy felmerül-e kiskorú veszélyeztetésének bűncselekménye. Ha igen, akkor a fenntartóval szemben eljárást kell indítani.” És hogy a fokozhatatlant is lehet fokozni arra jó példa, hogy a magát filmesztétának és költőnek nevező Deák-Sárosi László, nem mellékesen a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa odáig jutott: gyakorlatilag Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatába állt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.