Szépírók Társasága: „Egy független civil szervezet belső fórumán zajló párbeszéd csak a résztvevőkre tartozik”

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 13.

Sorköz

Demeter Szilárd szerdai Facebook-bejegyzésére reagáltak.

„A Móricz Zsigmond-ösztöndíj odaítélése kapcsán élénk vita alakult ki a közösségi média egy részében, illetve a Szépírók Társasága belső online fórumán is. Társaságunk mindig fontosnak tartotta a nyílt szakmai viták lefolytatását, ugyanakkor számunkra elég világos, hogy ebből mi tartozik a nyilvánosságra, és mi nem.

Azért segítünk:

  • 1. a közösségi felületeken, a médiában megjelenő vita a nyilvánosságra tartozik;
  • 2. egy független civil szervezet belső fórumán zajló párbeszéd viszont csak a fórum résztvevőire, valamint a tagságra”

– írja közleményben a Szépírók Társasága.

 

„Ma rendes mail-özön fogadott, a Szépírok Társaságának levlistájából küldtek válogatást. Megy ott a hisztika a Móricz-ösztöndíj kapcsán” – fogalmazott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) elnöke szerdán a Facebookon. A „hisztike” alapja az, hogy idén a lehetséges 26 helyett csak 14 Móricz-ösztöndíjat osztott ki a PIM által felkért kuratórium, azt is csak fél évre, miközben normális esetben egy évig járna a támogatás. A társaság ezzel kapcsolatos aggályait tárgyalta meg belső fórumán, ami eljutott Demeterhez, ő ezt követően fogalmazott meg bejegyzést a közösségi oldalán.

Valakik elküldték Demeter Szilárdnak a Szépírók Társasága belső levelezését

Besúgók már vannak, a lehallgatókat mikor szerelik fel? Van egy nem túl jelentős ügy, idén ugyanis a lehetséges 26 helyett csak 14 Móricz-ösztöndíjat osztott ki a Petőfi Irodalmi Múzeum által felkért, jobbos túlsúlyú kuratórium, azt is csak fél évre (normálisan egy teljes évig járna a támogatás).

„Természetesen nem vagyunk naivak: a könnyű hozzáférhetőséget és másolhatóságot, megoszthatóságot biztosító online kommunikációs felületek korában aligha hihetünk a teljes biztonságban és diszkrécióban (bár legalább utóbbi tisztelete elegáns gesztus volna).

Ráadásul független civil szervezetként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy titkolni valónk sincs senki előtt. Azt azonban aggályosnak tartjuk, ha egy politikai közszereplő nemcsak, hogy hozzájut rá nem tartozó információkhoz (ami maradhatna az ő titka), de azokra a nyilvánosság előtt hivatkozik, és minderre még büszke is.

Egyszerűbben és rövidebben szólva: nem nagyon illik kihallgatni a beszélgetést a szomszéd asztalnál (bár hasznos lehet), továbbadni pedig kifejezett otrombaság” – írják. A Szkárosi Endre elnök, valamint Czinki Ferenc alelnök által jegyzett közlemény szerint a kiszivárogtatás árnyékában már jóval kevesebb szó esik arról, mi is történt valójában a Móricz Zsigmond-ösztöndíj kuratóriumában.

„A döntés, miszerint nem használják ki a szabályzat adta lehetőséget, és nem osztják ki mind a 26 díjat, első hangzásra számunkra is meglepő lehet. (Megjegyezzük: a 2019-es kiírás még „legfeljebb 13 fő” részére szólt, ezt a keretszámot idén kivételesen emelték volna meg, „legfeljebb 26 főre”.) Ám nem mi ültünk a kuratóriumban. Mi pedig továbbra is maradéktalanul megbízunk az általunk delegált kurátor szakmai munkájában (és a többi delegáltét sem kívánjuk kétségbe vonni), akinek a döntéseiben és erőfeszítéseiben az elmúlt három évben sem volt okunk kételkedni. Árral szemben kurátorkodni nem ajándék, egyre kevesebben vállalják, tiszteljük a keveseket, akik harcba mennek értünk” – zárul a közlemény.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.