Szerb irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 20.

Sorköz

A Milovan Vidakovic-díjat az újvidéki prózafesztivál megnyitóján adták át a magyar írónak.

Milovan Vidakovic-díjjal tüntették ki Krasznahorkai László írót Újvidéken, a Prozefest nemzetközi prózafesztivál megnyitóján – közölte a Vecernje Novosti című szerbiai napilap kedden.

A méltatás szerint a 68 éves Kossuth- és József Attila-díjas magyar író posztmodern, disztópikus és melankolikus témájú életművével érdemelte ki a Milovan Vidakovic-díjat.

Az elismerés átvételekor Krasznahorkai László kiemelte, hogy nagyon meglepte az elismerés, ugyanakkor nagyon örül neki. Mint mondta, amikor megtudta, hogy neki ítélték a díjat, utána kellett járnia, kiről is nevezték el ezt az elismerést. A kutatás során megtudta, hogy Milovan Vidakovic vitában állt Vuk Stefanovic Karadzic nyelvújítóval a nyelv változásának pozitív és negatív hatásairól.

„Én biztos, hogy nem döntenék egyik irányban sem, számomra ez a két irány, amelyet ők képviseltek, valahogy egyet jelent, és ennek a két iránynak a megtestesülését látom abban a listában, amelyen azok neve szerepel, akik ezt a díjat eddig elnyerték” – magyarázta.

A díjat korábban többek között Konrád György, Peter Handke, Orhan Pamuk és Mario Vargas Llosa vehette át.

Az elismerés névadója, Milovan Vidakovic (1780-1840) szerb író, a regény műfaj szerb változatának megteremtője, a felvilágosodás eszméinek és a szentimentalista stílusnak a képviselője.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.