Újra elérhető lesz a magyar irodalom kuriózuma: az 1994-es versgenerátor

  • narancs.hu
  • 2022. november 18.

Sorköz

Papp Tibor Disztichon Alfa nevű versgenerátora tizenhatbillió disztichonnal örvendeztette meg az olvasót. Pedig hol volt még a mesterséges intelligencia!

"Tép a hideg! Laza ország kedv-ficamát renoválni, / lenne a tennivalód. Gyűrd le a kételyedet!" - Így szól egy vers a tizenhatbillióból, amelyet Papp Tibor 1994-ben megjelent legendás versgenerátora, a Disztichon Alfa "írt".

Az eredeti, sokáig hozzáférhetetlen program platformfüggetlenné tett változatát most újra elérhetővé teszik - írja a hvg.hu.

A kuriózumnak számító programot, amelynek elődjeként akár a 12. században megjelenő kombinatorikus költészet műveit is említhetjük, 1993-ban készítette, majd 1994-ben jelentette Papp Tibor, avantgár költő (1936-2018). Az automatikus versgenerátort eredetileg bármelyik Apple Macintosh számítógépen lehetett futtatni, és egy véletlengenerátor segítségével automatikusan egymás után "írta" a magyar nyelvű disztichonokat egy meghatározott elemkészletből.

A versgenerátorról a hvg.hu-nak Kappanyos András irodalomtörténész mesélt részletesen, aki elmondta, hogy a képernyőn megjelent versek értelmesek, nyelvtanilag helyesek voltak és kielégítették a disztichon formai ismérveit. Ráadásul Papp Tibor úgy írta meg a programot, hogy mindez nem válik unalmassá, például az ismétlések ki vannak küszöbölve, a versek pedig sokszor abszurdak, pajzánok, és főként humorosak. 

 

A versgép működésének eredményéből annak idején (1994-ben) egy nyomtaott kötet is megjelent, amely természetesen csak úgy tudta közreadni a versgenerátor által létrehozható tizenhatbillió disztichont, hogy azt egy a könyvbe illesztett floppy-lemezen prezentálta az olvasónak. Ez volt első olyan magyar irodalmi mű, amelynek számítógép generálta a szövegét. A könyvben Papp Tibor elmagyarázta a versgenerátor működését és kezelési módját is, emellett néhány válogatott remeket is közölt a kötet, amely ma pdf formájában a MEK-en böngészhető. A program azonban a technikai fejlődés miatt hamar használhtatatlanná vált, most viszont egy lelkes fiatal orvosnak, Galambos Máténak köszönhetően elkészült a platformfüggetlen változata, amely az Irodalomtudományi Intézet honlapjának digitális szolgáltatási közt lesz elérhető.

Azoknak pedig, akiket még jobban érdekel, mi is az a kombinatorikus költészet és hogy mit keres egymás mellett az irodalom és a matematika, egy korábbi cikkünket ajánljuk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.