Újra kapható Indiában Salman Rushdie 36 évvel ezelőtt betiltott regénye

  • narancs.hu
  • 2024. december 27.

Sorköz

Mert elveszett a Sátáni versek importját tiltó eredeti kormányrendelet.

1988-as betiltása után újra kapható az indiai könyvesboltokban Salman Rushdie indiai születésű brit író Sátáni versek című regénye – írja a Guardian cikke alapján a Telex. A 36 év után újra megjelenő könyv azonban nem a szólásszabadság elismerésének köszönhetően kerülhet újra polcokra, sokkal inkább a bürokrácia miatt.

A könyv indiai importját tiltó eredeti kormányrendelet ugyanis elveszett az indiai adminisztráció útvesztőiben, ezért hatályon kívül helyezték azt.

A múlt hónapban a delhi legfelsőbb bíróság ezért úgy döntött: mivel a hatóságok nem tudták bemutatni a könyv behozatali tilalmára vonatkozó értesítést, „vélelmezni kell, hogy az nem létezik”. Az újdelhi Khan Market egyik régóta működő könyvkereskedésének vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben el is fogyott az összes példányuk a kötetből, holott a könyv ára 1999 rúpia (nagyjából 9200 forint), ami indiai viszonylatban is igen drágának számít.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt ugynacsak betiltott könyve miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. 2022. augusztus 12-én Salman Rushdie-t támadás érte, amikor New York államban egy irodalmi fesztiválon egy férfi felrohant a színpadra és tizenötször megszúrta az írót. A támadást az író túlélte, de fél szemére megvakult, az egyik kezét pedig nem tudja használni. A támadást és az utána következő testi és lelki felépülést az idén megjelent Kés című kötetében dolgozta fel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.