Újra kapható Indiában Salman Rushdie 36 évvel ezelőtt betiltott regénye

  • narancs.hu
  • 2024. december 27.

Sorköz

Mert elveszett a Sátáni versek importját tiltó eredeti kormányrendelet.

1988-as betiltása után újra kapható az indiai könyvesboltokban Salman Rushdie indiai születésű brit író Sátáni versek című regénye – írja a Guardian cikke alapján a Telex. A 36 év után újra megjelenő könyv azonban nem a szólásszabadság elismerésének köszönhetően kerülhet újra polcokra, sokkal inkább a bürokrácia miatt.

A könyv indiai importját tiltó eredeti kormányrendelet ugyanis elveszett az indiai adminisztráció útvesztőiben, ezért hatályon kívül helyezték azt.

A múlt hónapban a delhi legfelsőbb bíróság ezért úgy döntött: mivel a hatóságok nem tudták bemutatni a könyv behozatali tilalmára vonatkozó értesítést, „vélelmezni kell, hogy az nem létezik”. Az újdelhi Khan Market egyik régóta működő könyvkereskedésének vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben el is fogyott az összes példányuk a kötetből, holott a könyv ára 1999 rúpia (nagyjából 9200 forint), ami indiai viszonylatban is igen drágának számít.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt ugynacsak betiltott könyve miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. 2022. augusztus 12-én Salman Rushdie-t támadás érte, amikor New York államban egy irodalmi fesztiválon egy férfi felrohant a színpadra és tizenötször megszúrta az írót. A támadást az író túlélte, de fél szemére megvakult, az egyik kezét pedig nem tudja használni. A támadást és az utána következő testi és lelki felépülést az idén megjelent Kés című kötetében dolgozta fel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.