Újra kapható Indiában Salman Rushdie 36 évvel ezelőtt betiltott regénye

  • narancs.hu
  • 2024. december 27.

Sorköz

Mert elveszett a Sátáni versek importját tiltó eredeti kormányrendelet.

1988-as betiltása után újra kapható az indiai könyvesboltokban Salman Rushdie indiai születésű brit író Sátáni versek című regénye – írja a Guardian cikke alapján a Telex. A 36 év után újra megjelenő könyv azonban nem a szólásszabadság elismerésének köszönhetően kerülhet újra polcokra, sokkal inkább a bürokrácia miatt.

A könyv indiai importját tiltó eredeti kormányrendelet ugyanis elveszett az indiai adminisztráció útvesztőiben, ezért hatályon kívül helyezték azt.

A múlt hónapban a delhi legfelsőbb bíróság ezért úgy döntött: mivel a hatóságok nem tudták bemutatni a könyv behozatali tilalmára vonatkozó értesítést, „vélelmezni kell, hogy az nem létezik”. Az újdelhi Khan Market egyik régóta működő könyvkereskedésének vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben el is fogyott az összes példányuk a kötetből, holott a könyv ára 1999 rúpia (nagyjából 9200 forint), ami indiai viszonylatban is igen drágának számít.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt ugynacsak betiltott könyve miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. 2022. augusztus 12-én Salman Rushdie-t támadás érte, amikor New York államban egy irodalmi fesztiválon egy férfi felrohant a színpadra és tizenötször megszúrta az írót. A támadást az író túlélte, de fél szemére megvakult, az egyik kezét pedig nem tudja használni. A támadást és az utána következő testi és lelki felépülést az idén megjelent Kés című kötetében dolgozta fel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.