107 hamis igazolást gyártottak egy kecskeméti kézilabdaklub vezetői

Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolják egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. 107 hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.

Nagy nap volt 2018. április 24. a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) életében: a klub egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének.

Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt utánpótláskorú játékossal. Különös, hogy senkinek, így a kézilabda-szövetségnek sem verte ki a szemét éveken át, hogy az ezekben a korosztályokban kevesebb csapattal induló KTE hogyan tud 120 igazolt sportolót felmutatni, amikor a ténylegesen versengő csapatainak száma messze nem igényel ennyi versenyzőt. Hosszabb nyomozás után az ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség 2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen – tájékoztatta a Narancsot a megyei főügyészség.

107 fiktív igazolás

A vád szerint a KTE kézilabda-szakosztályá­nak szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint.

A tao-támogatás, mint említettük, legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható. Ennek érdekében a vezető beosztású dolgozó a 2018/2019-es és a 2019/2020-es idényben is fiktív adatot szolgáltatott a tao-támogatás jogosultságát elbíráló és a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

És még nem volt vége. A kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetője összességében 107 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai – ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek természetesen nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, és ezért erre az egyesület nem volt jogosult. A személyes adatokat sportoló diákok, valamint az ügy további két vádlottjának a közreműködésével szerezte meg a klub. (Azaz gyerekeket vettek rá adatlopásra.)

„Már akkor is, utólag pedig még inkább feltűnő, hogy az egyesületek online felületeiről és más, nyilvános kézilabdás adatbázisokból ennek a 107 gyereknek hiányzott a fotója, mert az ügyeskedők – a személyes adatokkal ellentétben – ezt nem tudták beszerezni. Az igazoláshoz emellett a befogadó egyesület hivatalos képviselőjének aláírása mellett szükség van az újonnan igazolt sportoló, és amennyiben fiatalkorú, akkor egyik szülőjének aláírására is. Döntő többségük 18 évesnél fiatalabb. A szignókat minden bizonnyal odahamisították, ilyenformán nem teljesen érthető, hogy a vádban miért nem szerepel az okirat-hamisítás is” – háborgott lapunknak egy az esetet ismerő szülő.

Visszafizetési kötelezettség

Az ügyben az MKSZ-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is többször kereste, a szövetség mindenben együttműködött az adóhivatallal – közölte lapunk érdeklődésére az MKSZ. A szövetségtől azt is megtudtuk, hogy a tao-elszámolások után saját hatáskörében összesen „13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg” a KTE terhére. Megjegyzendő, hogy a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakokra jelenleg is zajlanak az ellenőrzések, vagy folyamatban vannak a dokumentumok beküldése. A KTE 13,4 milliós tao-tartozása tehát csak a 2019 előtti időszakra vonatkozik, azaz újabb szabálytalanság felfedezése esetén akár újabb milliós visszafizetési kötelezettségek kiszabására is sor kerülhet. Értesüléseink szerint az sem kizárható, hogy a NAV a mostani büntetőperben nem szereplő események miatt is vizsgálódhat.

Ami biztos: a büntetőügyben a Kecskeméti Járásbíróságon megtartották az előkészítő ülést. Felolvasták a vádiratot, és az ezek után feltett végső kérdésre bűnösnek érzik-e magukat – mindhárman nemmel feleltek. (Ha a válasz igen, azaz elfogadják az ellenük felhozott vádpontokat és egyben lemondanak a védekezés jogáról, akkor a tárgyalás az előkészítő üléssel lezárul.) Az ügy immár rendes tárgyalással folytatódik március 5-én a Kecskeméti Járásbíróságon, a vádlottak szóban vagy írásban vallomást tehetnek.

Fotó: Facebook

 

„Ferenc úr”, a szakfelügyelő

Lapunk kérdésére elismerte az ügyben való érintettségét A. Ferenc, a KTE kézilabda-egyesületének szakmai vezetője. Mint mondta, nem olvasta a vádiratot, másrészt a bíróság előkészítő ülése után azt hitte, vége az eljárásnak. Ehhez utóbb hozzátette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el; egyetlen tao-fillér sem tűnt el, semmilyen kár nem ért egyetlen szereplőt sem, s ezt a bíróság előtt bizonyítani is fogja.

„Nem merült fel önben, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízatását?” – kérdeztük A. Ferencet, aki több forrásunk állítása szerint is a szűkebb kézilabdás közegben „Ferenc úrnak” szólíttatja magát.  „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet” – hangzott a válasz.

A szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok) kézilabdaklubjainak a szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi, tisztes javadalmazásért. Amikor A. Ferenc további alkalmazásáról a kézilabda-szövetségnél érdeklődtünk, az MKSZ fontosnak tartotta tudomásunkra hozni az alábbiakat: „(…) a kézilabda eredendően játék, sportág, a nézettségi adatokat tekintve Magyarország második legnépszerűbb, legkedveltebb sportága, elképesztően eredményes és gazdag múlttal, a jelenben is színes egyéniségekkel, világklasszisokkal, momentán mindkét válogatottunk hazai olimpiai selejtezőre készül a párizsi kvalifikáció reményében. Emellett a nemzetközi és hazai kupában, a magyar bajnokságban hétről hétre számos érdekes, színvonalas mérkőzés zajlik, jobbára telt házak előtt.” Ez biztos így is van, csak hát nem ezt kérdeztük.

Egyébként az ügyben lefolytatott nyomozás, a vádemelés és a már megkezdődött bírósági eljárás ellenére az MKSZ honlapján a fiatal fantomjátékosok igazolását lapzártánk idején is érvényesként tüntették fel. 

Nem elszigetelt jelenségek

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tao-visszaélés nem elszigetelt jelenség a honi kézilabdában. Előző lapszámunkban foglalkoztunk az orosházi esettel (lásd: Milliárdos tao-bukta, az ügy előzményeiről pedig a Magyar Narancs 2023. január 26-i számában írtunk Elverték a csapatot címmel), amelynek a vége totális pénzügyi összeomlás lett, a csapatnak 2022 nyarán vissza is kellett lépni a bajnokságtól. Mint kiderítettük, az orosházi klubnak a szabálytalan tao-felhasználás miatt – kamatokkal együtt – legalább 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni.

Az elmúlt héten vált szélesebb körben is ismertté a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Cegléd sorsa. A klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapó játékosai ugyanis a Blikknek írtak levelet, amelyből értesülhettünk a Ceglédi Kézilabda Klub SE gazdasági nehézségeiről. A tartozások miatt több játékos is beperelte a klubot. Továbbá a dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 millió forint. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata öt év alatt csaknem 200 millió forint, jobbára vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek.