Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2024. február 22-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Nagy nap volt 2018. április 24. a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) életében: a klub egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének.
Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt utánpótláskorú játékossal. Különös, hogy senkinek, így a kézilabda-szövetségnek sem verte ki a szemét éveken át, hogy az ezekben a korosztályokban kevesebb csapattal induló KTE hogyan tud 120 igazolt sportolót felmutatni, amikor a ténylegesen versengő csapatainak száma messze nem igényel ennyi versenyzőt. Hosszabb nyomozás után az ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség 2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen – tájékoztatta a Narancsot a megyei főügyészség.
107 fiktív igazolás
A vád szerint a KTE kézilabda-szakosztályának szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint.
A tao-támogatás, mint említettük, legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható. Ennek érdekében a vezető beosztású dolgozó a 2018/2019-es és a 2019/2020-es idényben is fiktív adatot szolgáltatott a tao-támogatás jogosultságát elbíráló és a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
És még nem volt vége. A kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetője összességében 107 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai – ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek természetesen nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, és ezért erre az egyesület nem volt jogosult. A személyes adatokat sportoló diákok, valamint az ügy további két vádlottjának a közreműködésével szerezte meg a klub. (Azaz gyerekeket vettek rá adatlopásra.)
„Már akkor is, utólag pedig még inkább feltűnő, hogy az egyesületek online felületeiről és más, nyilvános kézilabdás adatbázisokból ennek a 107 gyereknek hiányzott a fotója, mert az ügyeskedők – a személyes adatokkal ellentétben – ezt nem tudták beszerezni. Az igazoláshoz emellett a befogadó egyesület hivatalos képviselőjének aláírása mellett szükség van az újonnan igazolt sportoló, és amennyiben fiatalkorú, akkor egyik szülőjének aláírására is. Döntő többségük 18 évesnél fiatalabb. A szignókat minden bizonnyal odahamisították, ilyenformán nem teljesen érthető, hogy a vádban miért nem szerepel az okirat-hamisítás is” – háborgott lapunknak egy az esetet ismerő szülő.
Visszafizetési kötelezettség
Az ügyben az MKSZ-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is többször kereste, a szövetség mindenben együttműködött az adóhivatallal – közölte lapunk érdeklődésére az MKSZ. A szövetségtől azt is megtudtuk, hogy a tao-elszámolások után saját hatáskörében összesen „13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg” a KTE terhére. Megjegyzendő, hogy a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakokra jelenleg is zajlanak az ellenőrzések, vagy folyamatban vannak a dokumentumok beküldése. A KTE 13,4 milliós tao-tartozása tehát csak a 2019 előtti időszakra vonatkozik, azaz újabb szabálytalanság felfedezése esetén akár újabb milliós visszafizetési kötelezettségek kiszabására is sor kerülhet. Értesüléseink szerint az sem kizárható, hogy a NAV a mostani büntetőperben nem szereplő események miatt is vizsgálódhat.
Ami biztos: a büntetőügyben a Kecskeméti Járásbíróságon megtartották az előkészítő ülést. Felolvasták a vádiratot, és az ezek után feltett végső kérdésre bűnösnek érzik-e magukat – mindhárman nemmel feleltek. (Ha a válasz igen, azaz elfogadják az ellenük felhozott vádpontokat és egyben lemondanak a védekezés jogáról, akkor a tárgyalás az előkészítő üléssel lezárul.) Az ügy immár rendes tárgyalással folytatódik március 5-én a Kecskeméti Járásbíróságon, a vádlottak szóban vagy írásban vallomást tehetnek.
„Ferenc úr”, a szakfelügyelő
Lapunk kérdésére elismerte az ügyben való érintettségét A. Ferenc, a KTE kézilabda-egyesületének szakmai vezetője. Mint mondta, nem olvasta a vádiratot, másrészt a bíróság előkészítő ülése után azt hitte, vége az eljárásnak. Ehhez utóbb hozzátette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el; egyetlen tao-fillér sem tűnt el, semmilyen kár nem ért egyetlen szereplőt sem, s ezt a bíróság előtt bizonyítani is fogja.
„Nem merült fel önben, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízatását?” – kérdeztük A. Ferencet, aki több forrásunk állítása szerint is a szűkebb kézilabdás közegben „Ferenc úrnak” szólíttatja magát. „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet” – hangzott a válasz.
A szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok) kézilabdaklubjainak a szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi, tisztes javadalmazásért. Amikor A. Ferenc további alkalmazásáról a kézilabda-szövetségnél érdeklődtünk, az MKSZ fontosnak tartotta tudomásunkra hozni az alábbiakat: „(…) a kézilabda eredendően játék, sportág, a nézettségi adatokat tekintve Magyarország második legnépszerűbb, legkedveltebb sportága, elképesztően eredményes és gazdag múlttal, a jelenben is színes egyéniségekkel, világklasszisokkal, momentán mindkét válogatottunk hazai olimpiai selejtezőre készül a párizsi kvalifikáció reményében. Emellett a nemzetközi és hazai kupában, a magyar bajnokságban hétről hétre számos érdekes, színvonalas mérkőzés zajlik, jobbára telt házak előtt.” Ez biztos így is van, csak hát nem ezt kérdeztük.
Egyébként az ügyben lefolytatott nyomozás, a vádemelés és a már megkezdődött bírósági eljárás ellenére az MKSZ honlapján a fiatal fantomjátékosok igazolását lapzártánk idején is érvényesként tüntették fel.
Nem elszigetelt jelenségek
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tao-visszaélés nem elszigetelt jelenség a honi kézilabdában. Előző lapszámunkban foglalkoztunk az orosházi esettel (lásd: Milliárdos tao-bukta, az ügy előzményeiről pedig a Magyar Narancs 2023. január 26-i számában írtunk Elverték a csapatot címmel), amelynek a vége totális pénzügyi összeomlás lett, a csapatnak 2022 nyarán vissza is kellett lépni a bajnokságtól. Mint kiderítettük, az orosházi klubnak a szabálytalan tao-felhasználás miatt – kamatokkal együtt – legalább 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni.
Az elmúlt héten vált szélesebb körben is ismertté a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Cegléd sorsa. A klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapó játékosai ugyanis a Blikknek írtak levelet, amelyből értesülhettünk a Ceglédi Kézilabda Klub SE gazdasági nehézségeiről. A tartozások miatt több játékos is beperelte a klubot. Továbbá a dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 millió forint. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata öt év alatt csaknem 200 millió forint, jobbára vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek.
