A válogatott focista először nem akart Felcsútra igazolni, de a klub tulajdonosa megmondta neki: jobb, ha nem ellenkezik

  • narancs.hu
  • 2017. június 17.

Sport

Ha hív a miniszterelnök által alapított egyesület, nem lehet nemet mondani.

Alapos bevásárlásba kezdett az élvonalba visszajutott felcsúti Puskás Akadémia: még alig indult el az átigazolási szezon, sorra jelentik be a hazai piacon ismertnek számító neveket. Persze ez azt is jelenti, hogy az „akadémista” utánpótlás-nevelés teljesen háttérbe szorul, alig van saját nevelésű focista a csapat első keretében.

Úgy tűnik, egyes játékosok még úgy is Felcsúton kötnek ki, ha azt ők maguk elsőre annyira nem is akarták. A Nemzeti Sport ír arról az elképesztő történetről, ahogy az Újpest válogatott focistája a napokban a Puskás Akadémia játékosa lett. Balogh Balázs úgy tervezte, a következő idényt is a fővárosi gárdában tölti, ám először az edzője, majd a klubtulajdonos közölte vele, jobb lenne, ha lelépne. Azt is elmondták neki, hogy hova kellene mennie, naná, hogy Felcsútra. Minden bizonnyal azért, mert a Mészáros Lőrinc által vezetett akadémia elég szép summát ígért a játékosért.

Balogh Balázs itt még újpestiként fejel

Balogh Balázs itt még újpestiként fejel

Fotó: MTI

A focista egyebek közt így vázolta az eseményeket: „Elérhettem volna a kétszáz bajnoki meccset lilában, ez nagyon motivált, ezt azért nem mindenki mondhatja el magáról. Aztán hívott a tulajdonos, Roderick Duchatelet úr, és ugyanazt mondta, mint az edző: itt a váltás ideje. Hozzátette, kapott értem ajánlatokat, de örülne, ha a felcsútit fogadnám el.”

Végül Balogh Balázs azt mondta, ha már így alakult, akkor persze szerinte jó helyre került. Választhatta volna azt is, hogy az újpesti kispadot koptatja, hiszen ha nem fogadja el az ajánlatot, a vezetőedző minden bizonnyal nem számolt volna vele.

Hiába, a magyar futballban minden út Felcsútra vezet.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.