Aranyéremért vívhat a férfi kardcsapat

  • narancs.hu
  • 2024. július 31.

Sport

Megverték az irániakat, az esti döntőben Dél-Korea lesz az ellenfél.

A második mérkőzésén komoly hátrányból fordítva nyert a magyar férfi kardválogatott, ezzel bejutott a döntőbe a párizsi olimpián.

 
Rabb Krisztián (j) és az iráni Baher Arasbaran a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi kard csapatversenyének elődöntőjében a Grand Palais kiállítócsarnokban 2024. július 31-én.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
 

A magyarok az olaszok 45-38-as legyőzése után 45-43-ra verték az előző körben az amerikaiakat búcsúztató irániakat.

Ezúttal is a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron kezdett - Szatmári András és Gémesi Csanád társaságában -, noha az első mérkőzésen sarokfájdalmai miatt sokszor bicegett az asszók között. Rabb Krisztiánra ekkor még nem került sor.

Nem indult jól a mérkőzés, Szilágyi, Gémesi és Szatmári is kikapott Mohammad Rahbaritól, Ali Pakdamantól, illetve Farzad Baher Araszbarantól. A magyar vívók nem tudtak megfelelő támadást indítani, nem volt olyan kezdeményezés, amely eredményre vezetett volna. Mindannyian középen próbálkoztak, de kevés elképzeléssel.    

A negyedik párban, 7-15-ös állásnál lépett pástra a 22 éves Rabb Krisztián, aki Gémesi helyét vette át. A júniusi, bázeli Európa-bajnokságon már vívott a csapattal a Vasas fiatalja, és ott aranyérmet nyertek együtt. Nagyszerűen kezdett, dinamikusan, bátran vívott, 6-0-val felzárkózott, végül 9-5-re nyerte Rahbari elleni asszóját.

A másik páston zajlott közben a címvédő dél-koreaiak és a franciák összecsapása, a nagyon aktív hazai szurkolók biztatása miatt pedig megint nehéz volt követni az asszóvezető jelzéseit, utasításait. Rabb ebből fakadóan kapott is sárga lapot. Szilágyi az asszója közben még közelebb zárkózott, de aztán több akciója is rövid volt. Végül 6-5-re hozta a párharcot, ezzel eggyel csökkentette a hátrányt. Szatmári a hatodik asszóban kikapott Pakdamantól, így a harmadik kör 25-30-ról indult.

Rabb továbbra is remekül vívott, legtöbbször megelőzte Araszbarant, akit 33-33-nál utolért. A következő két tust viszont az iráni adta. Szatmári következett Rahbarival akkor, amikor valamelyest könnyebbé vált a helyzet, mert a franciák kikaptak a dél-koreaiaktól, így csendesebbé vált a közönség, nyugodtabb körülmények között lehetett vívni, és már a magyar szurkolókat lehetett hallani. Magára talált Szatmári, amit jól szemléltetett, hogy a 38. tust látványos parád-riposzttal adta. Döntetlennél, 39-39-nél az iráni gyújtott lámpát, de kiderült, hogy nem volt rajta a ruháján a csipesz, azaz Szatmári hiába talált, vagy talált volna, nem jelezhetett a gép. Végül nem adták meg a találatot, de a következőt így is az iráni vívó adta.

A szűk, 6-5-ös győzelem után Szilágyi 39-40-nél ment fel a pástra Pakdamannal szemben. Gyorsan fordított, 42-40-nél videót kért vélt védése igazolására, de az iráninak ítélték a pontot, majd a következőt is ő adta. Egylámpás találat következett a magyar vívótól, sőt 44-42-re is vezetett. Eggyel közelebb jött Pakdaman, a következő akciónál viszont a bíró videózás után Szilágyi támadását megadta, ezzel alakult ki a végeredmény.    

Rabb Krisztián plusz hetes találati aránnyal zárt, Szilágyi pedig 6-3-mal hozta a fontos asszót a végén.

A döntőben a címvédő dél-koreaiakkal vívnak majd 20.30-tól.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.