Aranyéremért vívhat a férfi kardcsapat

  • narancs.hu
  • 2024. július 31.

Sport

Megverték az irániakat, az esti döntőben Dél-Korea lesz az ellenfél.

A második mérkőzésén komoly hátrányból fordítva nyert a magyar férfi kardválogatott, ezzel bejutott a döntőbe a párizsi olimpián.

 
Rabb Krisztián (j) és az iráni Baher Arasbaran a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi kard csapatversenyének elődöntőjében a Grand Palais kiállítócsarnokban 2024. július 31-én.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
 

A magyarok az olaszok 45-38-as legyőzése után 45-43-ra verték az előző körben az amerikaiakat búcsúztató irániakat.

Ezúttal is a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron kezdett - Szatmári András és Gémesi Csanád társaságában -, noha az első mérkőzésen sarokfájdalmai miatt sokszor bicegett az asszók között. Rabb Krisztiánra ekkor még nem került sor.

Nem indult jól a mérkőzés, Szilágyi, Gémesi és Szatmári is kikapott Mohammad Rahbaritól, Ali Pakdamantól, illetve Farzad Baher Araszbarantól. A magyar vívók nem tudtak megfelelő támadást indítani, nem volt olyan kezdeményezés, amely eredményre vezetett volna. Mindannyian középen próbálkoztak, de kevés elképzeléssel.    

A negyedik párban, 7-15-ös állásnál lépett pástra a 22 éves Rabb Krisztián, aki Gémesi helyét vette át. A júniusi, bázeli Európa-bajnokságon már vívott a csapattal a Vasas fiatalja, és ott aranyérmet nyertek együtt. Nagyszerűen kezdett, dinamikusan, bátran vívott, 6-0-val felzárkózott, végül 9-5-re nyerte Rahbari elleni asszóját.

A másik páston zajlott közben a címvédő dél-koreaiak és a franciák összecsapása, a nagyon aktív hazai szurkolók biztatása miatt pedig megint nehéz volt követni az asszóvezető jelzéseit, utasításait. Rabb ebből fakadóan kapott is sárga lapot. Szilágyi az asszója közben még közelebb zárkózott, de aztán több akciója is rövid volt. Végül 6-5-re hozta a párharcot, ezzel eggyel csökkentette a hátrányt. Szatmári a hatodik asszóban kikapott Pakdamantól, így a harmadik kör 25-30-ról indult.

Rabb továbbra is remekül vívott, legtöbbször megelőzte Araszbarant, akit 33-33-nál utolért. A következő két tust viszont az iráni adta. Szatmári következett Rahbarival akkor, amikor valamelyest könnyebbé vált a helyzet, mert a franciák kikaptak a dél-koreaiaktól, így csendesebbé vált a közönség, nyugodtabb körülmények között lehetett vívni, és már a magyar szurkolókat lehetett hallani. Magára talált Szatmári, amit jól szemléltetett, hogy a 38. tust látványos parád-riposzttal adta. Döntetlennél, 39-39-nél az iráni gyújtott lámpát, de kiderült, hogy nem volt rajta a ruháján a csipesz, azaz Szatmári hiába talált, vagy talált volna, nem jelezhetett a gép. Végül nem adták meg a találatot, de a következőt így is az iráni vívó adta.

A szűk, 6-5-ös győzelem után Szilágyi 39-40-nél ment fel a pástra Pakdamannal szemben. Gyorsan fordított, 42-40-nél videót kért vélt védése igazolására, de az iráninak ítélték a pontot, majd a következőt is ő adta. Egylámpás találat következett a magyar vívótól, sőt 44-42-re is vezetett. Eggyel közelebb jött Pakdaman, a következő akciónál viszont a bíró videózás után Szilágyi támadását megadta, ezzel alakult ki a végeredmény.    

Rabb Krisztián plusz hetes találati aránnyal zárt, Szilágyi pedig 6-3-mal hozta a fontos asszót a végén.

A döntőben a címvédő dél-koreaiakkal vívnak majd 20.30-tól.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.