Extremsportveko 2007: Benne volt a tévében

  • Kollmann András
  • 2007. július 26.

Sport

Az extrém sporthoz a magyar sajtó a következő kifejezéseket társítja: adrenalin, baleset, halálugrás. A helyzet máshol annyiban jobb, hogy nem kezdenek nyomban hülyeséget beszélni, ha szóba kerül a hegymászás vagy a búvárkodás.
Az extrém sporthoz a magyar sajtó a következő kifejezéseket társítja: adrenalin, baleset, halálugrás. A helyzet máshol annyiban jobb, hogy nem kezdenek nyomban hülyeséget beszélni, ha szóba kerül a hegymászás vagy a búvárkodás.

"Egy hét extrém együttlét." Ez lehetett volna a mottója annak a fesztiválnak, ami néhány napja ért véget a norvégiai Vossban. De arrafelé nem kell szlogen. A záróünnepségen a hegyikerékpárosok, sízők, vadvízi kajakosok és ki tudja, hányféle sportoló kórusban azt üvöltözte: av med bukca! Ez nagyjából annyit tesz, hogy told le a gatyád. Amolyan skandináv szokás, bátorságpróba. Néhányan meg is tették, de ezenkívül az Extremsportvekónak nevezett rendezvény mentes volt mindenfajta bárdolatlanságtól. Például a szponzorok láthatóan ott voltak, mégsem úgy, mint a magyar rendezvényeken. Mondhatnánk persze, hogy ott, Nyugaton már lehiggadtak a kapitalisták, pedig csak annyi történt, hogy idióta ripacskodás helyett jó ötletekkel vannak jelen. Ráadásul az Extremsportveko szponzorai összeadtak annyi pénzt, hogy a norvég állami televízió - az NRK - az összes sporteseményt közvetítse. Minden sportághoz rendeltek néhány operatőrt, riportert és vágót. A máskor eseménytelen hegyvidéki település úgy felpezsdült, mintha olimpia lenne.

Minden egyes extrém sportnak megvan a maga fellegvára: a Kanári-szigeteken egész évben erős szél fúj, ezért szörfösök ezrei fordulnak meg a partokon. A kaliforniai Yosemite-völgy a sziklamászók kedvenc terepe, sorolhatnánk sokáig az ilyen-olyan paradicsomokat. Az olyan hely viszont ritka, ahol szinte az összes extrém sportot lehet űzni, méghozzá a legmagasabb szinten. Voss ilyen. A fjordvidéken mindent lehet, ráadásul hó is van. A helyiek azt mondják, akinek van kondíciója ahhoz, hogy felgyalogoljon a nyaktörő lejtőkön, egész évben tud síelni. Pálya nincs, de ez teszi izgalmassá a dolgot.

Délutánonként a világ minden tájáról összesereglett sízők és snowboardosok küzdenek a sziklás hegyoldalakkal. Az is előfordul, hogy elfogy a hó a lábuk alól. Ekkor sem torpannak meg, átugratnak a füvön vagy egész egyszerűen átszánkáznak rajta. Ha szakadékhoz érnek, leugranak húsz méter magasságból. A televízió helikopterről filmezi őket. Miután a móka véget ér, a stáb elrohan az ideiglenes stúdióba, gyorsan megszerkesztik a felvételeket, hogy az anyagot már este vetíthessék a fesztivál központi helyszínén. A Today's video az Extremsportveko közösségteremtő eseménye: a kétezres sátorban mindent levetítenek, ami aznap történt. A kivetítőn bázisugrók zuhannak denevérruhában a fjordok sziklafalai mellett, vadvízi kajakosok küzdenek a folyók zúgóiban, hegyi kerékpárosok döngölnek az erdei ösvényeken, kite szörfösök siklanak a tó vizén.

E sportok kapcsán leggyakrabban a veszély ugrik be mindenkinek: elhagyni a kijelölt sípályát és sziklás lejtőkön bombázni lefelé vagy éppen siklóernyőzni valóban kockázatos dolog. Viszont ahogyan a grundon focizó srácok sem kerülnek be egyből a Real Madrid utánpótláscsapatába, ugyanúgy senki sem ugrik le csak úgy egy sziklafal tetejéről. Ehhez gyakorlat kell, ugrások százai, előbb repülőgépből, majd hidakról. Képzettség nélkül az extrém sportok nagy része öngyilkosság. A tapasztalat birtokában viszont földöntúli élmény, amit a pszichológia flow-nak nevez. Egy olyan állapotról van szó, ami jelentős koncentrációt kíván, az ember mégis feloldódik benne. (A szeretkezés is ilyen.) A mozdulatokat az agy tökéletesen vezérli, míg a lélek intenzíven átéli, adott esetben a több ezer méteres zuhanást. Hogy patetikusak legyünk, az extrém sportoló birtokába kerül az ősi tudásnak, és együttműködik a természettel. Az, hogy miként kell hegyi terepen mozogni vagy átvitorlázni a tengeren, valaha élet-halál kérdése volt.

A norvég televízió riportjait persze nem csak a fesztiválon vetítették -főműsoridőben nézhette az egész ország. Egy héten keresztül ez volt Norvégia legnagyobb attrakciója, de szó sem volt szenzációról. Ott ugyanis a sajtó nem nézi ufónak azokat, akik a természet erőivel vívnak sajátos játszmát. A bázisugrás, a mountain bike vagy a vadvízi kajak elég látványos ahhoz, hogy érdekelje az embereket, és kizárólag ezért foglalkoznak az egésszel. Ott úgy vélik, a televíziós közvetítés értelmezési keretet teremt, a közönség megtanulja értő szemmel figyelni e sportokat. Mert ha az extrém sportok kapcsán csak arról beszélünk, hogy valaki balesetet szenvedett, az olyan, mintha egy futballmeccsen azt mutatná a televízió, hogy a játékosok lefejelik egymást, aztán agonizálnak a földön.

Magyar siker

A fesztivál részeként a siklóernyős "elő-világbajnokságot" is megrendezték, amelyen régi ismerőseink, Takáts Pál és Kézi Gábor (lásd: Reális kockázatkezelés, Magyar Narancs, 2007. április 12.) is részt vettek, s Takáts végül harmadik helyezett lett. Ez az eredmény azért is kiemelkedő, mert ellenfelei alpesi országokból származnak. A spanyol világbajnok Granadában él, az ezüstérmes Antoine Montant pedig szinte a háza mellett gyakorolhat a francia Alpokban. Ráadásul még a sereghajtóknak is komolyabb szponzoruk volt, mint Takátséknak, akiket a szezon előtt azzal hajtottak el, hogy "ez a sport veszélyes, és nem biztosít kellő médiamegjelenést".

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.