Ezt a gondolatmenetet még Orbán is megirigyelné: focis példával okítja a fiatalokat az Emmi államtitkára

  • narancs.hu
  • 2018. június 17.

Sport

Fülöp Attila a Danone Focikupa döntőjén sziporkázott.

"A foci az, ami benneteket először meg fog tanítani az életre, és arra, hogy nem egyedül vagytok, hanem közösségben. Csak közösen tudtok eredményeket elérni és kudarcokat feldolgozni, illetve nemcsak magatokért, hanem másokért is felelősséget vállaltok" – mondta az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Danone Focikupa döntőjének megnyitóján. Ezen kívül a focit a világ legjobb és legnagyobb közös nyelvének nevezte.

A versenyen résztvevő 10-12 éves gyerekeknek pedig azt kívánta, hogy legyenek olyan bátrak, mint az izlandi focisták, utalva a tegnapi Izland-Argentína döntetlen csoportmérkőzésre. "Egy háromszázezres kis ország nem hagyta magát egy harmincmilliós futballnagyhatalom ellen. Ez a legjobb példa arra, hogy a lehetőséget látták a mérkőzésben, és nem féltek semmitől. Azt kívánom nektek is, hogy legyetek pontosan olyanok, mint eddig, és ismerjétek fel a lehetőséget, hiszen csak bátor gyerekekből lesznek bátor felnőttek" – idézi az MTI Fülöp szavait.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.