„Fogalmunk sincs, hogy valójában mennyibe kerülne”

  • Gera Márton
  • 2016.05.22 08:59

Sport

Bostoni mintára jött létre egy állampolgári kezdeményezésű mozgalom, amely azt szeretné elérni, hogy még véletlenül se legyen Budapesten olimpia, mert hatalmas árat kellene fizetni érte. Az Olimpiát? Ne. mozgalom alapítójával beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Boston még tavaly nyáron visszalépett a 2024-es olimpia megrendezésének lehetőségétől, ami nem kis részben a No Boston Olympics nevű civil szerveződésnek volt köszönhető. Az Olimpiát? Ne. mozgalmat is ez motiválta?

Fodor Márk: Igen, többek között a bostoni civilek sikere motivált. Olvastam a No Boston Olympics mozgalomról, és fölvettem velük a kapcsolatot, érdeklődtem arról, mit és hogyan csináltak. Nekem elég régóta vannak aggályaim az olimpiával kapcsolatban, és aztán ismerősökkel összejöttünk, hogy próbáljunk meg egy ilyen  mozgalmat elindítani. Ennek a kezdeményezésnek egyetlen célja van, és semmilyen pártpolitikai kérdésbe nem megyünk bele. Noha szerintem az olimpia politikai kérdés is, tehát nem mondhatjuk, hogy nem politikáról van szó, ugyanakkor mi teljesen függetlenek vagyunk minden párttól, és csak egy célunk van: ne rendezzen Budapest olimpiát.

magyarnarancs.hu: Miért ne?

FM: Mert fogalmunk sincs, hogy valójában mennyibe kerülne. Szocsiban például annyiba került, amennyi Magyarország éves költségvetése. Nagyon sok tanulmány mond ellent annak, hogy nyereséges tudna lenni egy olimpia. Ráadásul biztonsági kockázattal is jár, és ezt nem szabad elfelejteni. Most, amikor mondják, hogy milyen veszélyek vannak állítólag Magyarországon, akkor én azt merem mondani, hogy ott nem állítólag lenne veszély, hanem valóban tartani kellene terrortámadásoktól, ezért sokkal többet kell költeni a biztonságra is.

magyarnarancs.hu: A NOB olcsóbb olimpiákat megcélzó, Agenda 2020 nevű programjáról mit gondol?

false

FM: Volt már hasonló törekvés korábban, és nem láttuk bizonyítottnak, hogy ez működik, hogy lehet olcsó olimpiát rendezni. Azt tudni kell, hogy amikor egy ország aláírja a NOB-bal, hogy ő fogja rendezni a következő olimpiát, akkor már kutya kötelessége úgy megvalósítani, ahogy megígérte, bármennyibe is kerül. És a NOB nem fog segíteni. Tehát lényegében egy olyan szerződést írnánk alá, hogy kerül, amibe kerül, mi olimpiát fogunk rendezni. Ami szintén nagyon érdekes, hogy van ez a hazai megvalósíthatósági tanulmány, amely nyilvános, és amelyben 1000 milliárdos költségvetésű olimpiáról beszélnek. Ez a tanulmány 2002-ben készült el, majd kétszer frissítették, és a mostani is a korábbi felújított változata. De mostanra valahogy sikerült lefaragni 3000 milliárdot, mert akkor, 2002-ben több mint 4000 milliárdos költségről írtak. Mivel a korábbi két tanulmány nem nyilvános, most beadtunk egy kérelmet, hogy küldjék el nekünk, hogy lássuk, milyen költségeket faragtak le, mert számunkra ez gyanús. Egy olyan dologba szállnánk bele, amelyről nem tudjuk, mennyibe fog kerülni, viszont azt tudjuk, hogy rendkívül sok pénzbe. És ez a rendkívül sok pénz sok mindenben segíthetné az országot, és mi azt szeretnénk, hogy ezt fontolóra vegyék.

magyarnarancs.hu: A No Boston Olympics alapítói miben tudtak segíteni?

FM: Szabad kezet adtak nekünk, hogy felhasználhassuk az anyagaikat, és beszéltem velük arról is, hogy ők milyen taktika mentén haladtak.

magyarnarancs.hu: Ha jól tudom, ön Montréalban született, ahol 1976-ban rendeztek nyári olimpiát. Hogyan gondoltak vissza az eseményre a helyiek?

FM: Ott is nagy bukásként szokták emlegetni az olimpiát. Montréal azt mondta, nem kéri az ország segítségét a finanszírozásban, mint város vállalja az olimpiát. Azt is tudni kell, hogy 1976-ban rendezték az olimpiát, és a stadion, amelyben zajlottak a játékok, ténylegesen csak a 80-as évekre lett kész, tehát még elkészíteni sem sikerült időre. A városnak akkora adóssága lett, hogy 30 évbe telt kifizetni, és a montréali ingatlanokra volt egy külön „olimpiaadó” éveken át. Sokan azt mondják, Montréal a legszélsőségesebb példa, viszont azóta láttunk olyan olimpiákat, amelyekre azt mondom, ugyanolyan szélsőségesek, mint a montréali. A szélsőség szinte követelmény az olimpiáknál. És erre nem érdemes költeni.

magyarnarancs.hu: Mennyire tud erős lenni a hangjuk az olimpiarendezést támogató kampány mellett?

FM: Ezt majd az idő eldönti. Azt tudni kell, hogy nincs semmi költségvetésünk: amit eddig költöttünk a honlapra, azt zsebből tettük. Nincs anyagi támogatásunk, ugyanakkor három hét alatt már nyolcszázan lájkolták a Facebook-oldalunkat, jelezték, hogy támogatják a kezdeményezést. Én valószínűsítem, hogy tudunk annyi embert mozgósítani a budapesti olimpia ellen, amennyien maguktól támogatják azt. Bár én nem látom a hazai olimpia mellett szóló érveket. Presztízskérdést csinálnak belőle, de nézzük meg, mi mindent tehetnénk ennyi pénzből az országért. Mondjuk, lehetnénk a legerősebbek egy iparágban. Én mostanság az informatikát hozom fel példának, mert látom, hogy egy csomó ország mennyit költött erre. De az oktatásról is beszélhetnénk; ha arra költenénk többet, az olyan jövőt biztosítana az országnak, amire büszkék lehetnénk, ami tényleg presztízs lehetne.

magyarnarancs.hu: Ha valahogy sikerülne elérni, hogy a Kúria januári döntése ellenére legyen népszavazás az olimpiáról, elégedettek lennének?

FM: Megmondom őszintén, nekünk nem célunk, hogy népszavazás legyen. Ha van, akkor jó, de nem foglalkozunk annyira ezzel a kérdéssel. A népszavazási kezdeményezés el lett utasítva, úgy gondoljuk, hogy ez már nem fog összejönni. Mi lényegében a közhangulatot szeretnénk befolyásolni, hogy azért lássák, akik hatalmon vannak, hogy egy olimpiának politikai ára is van. A célunk az, hogy meggyőzzük a pályázót, vagyis Budapestet, hogy ne rendezzünk olimpiát, mert nem éri meg. Még vissza is lehetne lépni, van még két forduló.

magyarnarancs.hu: Ha nem is lép vissza Budapest, azt azért el tudja képzelni, hogy a NOB-ot befolyásolni fogja, hogy van egy ilyen mozgalom?

FM: Reméljük, és meg is fogjuk keresni a sporttal kapcsolatos külföldi szervezeteket, hírportálokat. De nekünk konkrétan a NOB-bal van bajunk leginkább, mert ez az a szervezet, amely végül is eléri, hogy az olimpiákat ilyen összegekért kelljen egy országnak megrendeznie.

magyarnarancs.hu: Láttam a mozgalom Facebook-oldalán, hogy lehet jelentkezni aktivistának. Nekik mi lesz a feladatuk?

FM: Ez most körvonalazódik, jelenleg kéthetente vannak megbeszéléseink. Amire szükségünk lesz, hogy minél többen terjesszék a Facebookon, hogy van egy ilyen mozgalom, minél többen hallják az üzenetünket, tájékozódjanak rendesen, hogy mivel jár egy olimpia megrendezése. A közösségi médián keresztül szeretnénk elérni az embereket, illetve felkeresni a Budapesten kívüli városokat, mivel beszélnek arról, hogy ez nem csak budapesti olimpia, hanem országos – de valójában a helyszínek 80-90 százaléka Budapesten lenne. Ez nagyon is fővárosi olimpia, viszont országos lenne az eladósodottság szempontjából. Az egész ország fizetne azért, hogy az ország legfejlettebb és leggazdagabb részét erősítsék.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.