tébolyult turisztikus-erotikus menet
És mivel tudjuk, hogy tizenegykor találkoztak a templomban, könnyedén kiszámíthatjuk, hogy.
Ez roppant nagy idő. Nemcsak az életben, hanem a 19. századi epikában is. Ugyanis ha átnézzük e hatalmas epikus korpuszt, azt tapasztaljuk, hogy általában negyedóráig tart egy aktus. Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból című alapművében ezt olvassuk: "Negyedóra múltán, őrült türelmetlenséggel előre-hátra futkostam a szobában, percenként odamentem a spanyolfalhoz, és a résen át lestem Lizát." A kortárs Tolsztoj Az ördög című novellájában sincs másként; miután a földesúr meghágta a pénzért felfogadott Sztepanyidát, "negyedóra múlva elváltak". És forduljunk bárhová, majdnem mindig ezt a fatális negyedórát találjuk a szövegben. Vagy olyasmit, hogy "egy kis idő után", "egy rövid időre". Klasszikus példája ennek a Laclos Veszedelmes viszonyok című levélregényének vérlázítóan pimasz jelenete, melyben Valmont márki egy luxusszajha, Emilia hátán írja meg első udvarló levelét a mélyen vallásos, a szerelmi csábításnak engedni nem akaró Madame Tourvelnek. A levélből nyomon követhető, mikor és nagyjából mennyi időre szakadt félbe a fogalmazás, hogy a márki még egyszer
derekasan megkoitálja
Emiliát. "Jobb volna talán, ha le tudnám hűteni forróságomat, mely Önt nem hevíti fel. Egy kis időre abba is hagyom az írást, hogy valami úton-módon megszabaduljak attól a bódulattól, mely úrrá lett egész lényemen (...) Itt vagyok újra, asszonyom; odaadásom is a régi, csak az öröm ujjongó érzése szökött ki belőlem." Mindez Örkény konzseniális fordításában élvezhető.
Ez a folyvást előbukkanó tizenöt perc amolyan konvencionális időtartam, nem valóságos idő. Nyilván téves lenne, ha azt gondolnánk, hogy ükapáink és ükanyáink mindössze egy fertályórát fordítottak a szerelmeskedésre. Ám e kurta negyedóra mindamellett azt is jelzi, hogy az íratlan, de azért szinte megfellebbezhetetlen szabályok szerint a regényírónak nem szabadott nagy jelentőséget tulajdonítania a koitusznak. A dolog rövid ideig tart, tehát mint testi történés jelentéktelen - a kánon ezt az állítást vagy sugalmazást követelte az írótól. Az említett jelenetben éppen ezt hágta át Flaubert.
De egy szabályt - tabut? - ő sem ignorálhatott. A 19. századi nagyepika ugyanis soha nem ábrázolja a házasfelek nemi életét: ha szeretkezésről esik szó, az majdnem minden esetben házasságtörés. (Vagy kurvázás, mint a fenti jelenetekben.) Ez azt sugallja, hogy a konvenció szerint házasságban nem lehet jelen a kéj, az csak tiltott gyümölcsként értelmezhető és élvezhető. A firenze-ferrarai (1438-39) zsinat mondta ki, hogy a házasság szent, éppen ezért kéjmentes terület, legfőbb célja a gyermeknemzés, ez pedig gyönyör nélkül is megvalósítható. Látjuk, e regényvilág meglehetősen katolikus. Ám egy fontos kivétel mégis akad. Ez pedig a protestáns Goethe Vas István által Vonzások és választások címen magyarított regényében található. Itt meglepő módon egy házaspár, Charlotte és Eduard szeretkezését írja le a legnagyobb német. De ha jobban a körmükre nézünk, kiderül: ők
ugyancsak házasságtörésen fáradoznak,
az aktus közben ugyanis mindkét fél valaki másra, a maga titkos szerelmére gondol. "A homályban a benső hajlam, a képzelőerő azonnal érvényesítette jogait a valóság fölött. Eduard csak Ottiliát tartotta karjaiban; Charlotte lelke előtt hol közelebbről, hol távolabbról a kapitány lebegett, s így fonódott össze elég csodálatosan az, ami távol, és az, ami jelen volt, ingerlően és gyönyörűségesen." De Goethe egy pillanatnyi kétséget nem hagy afelől, hogy itt valami rettenetes történt: reggel a betörő napfény "mintegy bűntényt világított meg". Így talán érthető, miért nevezte Thomas Mann e könyvet a nyugati kultúra "legvakmerőbb házasságtörési regényének". Maga az aktus egyébként ugyancsak kurta időre szorítkozhatott, Goethe nyomatékosan figyelmeztet, hogy az éjszaka nagy részét tréfás beszélgetésekkel töltötték.
A magyar irodalomban, ha egyáltalán ábrázolják, szintén rövid ideig tartanak e szcénák. XIX. századi regényeinkben mindhiába kutakodnánk hálószobatitkok után, Jókai például nyilván alig ismert ilyesmit, bár nyilvánvaló, hogy Tímár Mihály és Tímea kölcsönösen kielégületlenek Az aranyember lapjain. Péterfy Jenő találóan írta, hogy nálunk először Kemény Zsigmond művészetében jelenik meg a hősök valóban érzékelhető fizikuma. Ez igaz, de az aktus a vérbajos bárónál is tabu, bár a Férj és nő egyik jelenete fölöttébb merész. Albert hajója viharba kerül, kitántorog a fedélzetre, körültapogat a sötétben. És ekkor "keze egy leplezetlen nőkebelre téved, melyet szétzilált haj gazdag fürtei fedtek némileg". A nő tengeribetegségben szenved, és Albertünk már azon van, hogy visszaéljen a hölgy gyengeségével, de aztán győz benne a morális arszlán, visszaretten, mivel "érzé, hogy lovagi bánásmódja a kéjenc haszonlesésében merült el". Basszus, ebből sem lesz koitusz, teszi le hervadtan a kötetet az olvasó.
Noha némileg virágnyelven, de az
első modern magyar szeretkezést
feltehetően Asbóth János írta le Álmok álmodója című 1877-es regényében. Darvady Zoltán, a főhős emlékszik együttlétére Irmával: "Nyitott szeme kísértetiesen meg volt törve; soha nem fogom feledni ezt a soha nem látott tekintetet, melyen a nyitott szem azt mutatja, hogy elveszítette látképességét a bódulatban; a megtört szemek alatt kidudorodtak a hevült orcák; az imént ellágyult tagok majd a görcsnek erejével tapadtak hozzám; a megtörött szem visszanyerte fényét, és meszsze kitágulva tündöklött a homályba, de tudat és látás nélkül mostan is; az izgatott arc ismét lesimult, sima és sápadt lett, mint a márvány, csak a nyitott ajkak piroslottak a hevüléstől, és ismét elerőtlenedve hullottak le a karok, és hanyatlott még hátrább a sápadt fő, és lecsukódtak, mély árnyat vetve, a sötét pillák, és életről csak a pirult ajkak rebegése szólt: - Édes... édes..." Micsoda mondatritmus! - benne a szeretkezés üteme lüktet.
Később bátrabban dolgoznak epikusaink. Flaubert kocsiztatásának magyar párja Krúdy Hét bagoly című regényének 9. fejezete, amelyben Józsiás és Zsófia csókolózik egy fiákerben. "A jó szagú, állatbőrrel, bársonnyal felszerelt kocsiban a budai Lánchídfőtől a Vérmezőig tartott az első csók." Ez legjobb esetben sem több egy fél óránál, ami, lássuk be, nem sok. Krúdy, irodalmunknak Móricz mellett legnagyobb erotikusa ritkán ábrázolja közvetlenül a szeretkezést, noha egész regényvilága szinte túlcsordul a különféle szagos, színes, plasztikus kéjektől, felhorgadásoktól. Nehéz olyan részeket találni könyveiben, mint az ´szi versenyek következő passzusa: "Ezután az úrnő ölébe vonta Bent, és annyi mindenféle játékot űzött vele, amit csak az ezeregyéjszakai nők és a pesti negyvenéves asszonyok tudnak." Ez bizonyára eltartott egy ideig. Hogy meddig, azt nem tudhatjuk, mert Krúdy álomba szenderíti Bent, az elcsapott zsokét, és leereszti az olvasó előtt a jelenet függönyét.
A legvadabb pannon szeretkezést,
mondhatni baszást,
Weöres Sándor írta meg a Psychében. Kazinczynál gyűlik össze a képzeletbeli társaság, Psyché pedig mindenki szeme láttára Wesselényi Miklós ölébe ül, és bő szoknyája fedezékében meghágatja magát a tüzes patrióta csődörrel: "eggy rejtett, tsak oldalrúl látható kéz mozdúlattal a ditső Vesseléni tsalád-fát be-irányozván, fel-nyársalám magam. Tsütsölve, alig-alig billegve éldeltem, örülvén, hogy a báró nem intézheti rajtam a szokásos mechanicus döffölést, melly a nőnek sans plaisir et sans désir, hanem ottan tsikálom magam bévűl, a hol akarom, s ugyan tsak vagyon mivel." Ez valódi tour de force, de sajna aligha tarthatott egy fertályóránál tovább.
Bán Zoltán András
24 órás szabadság
Felmérések szerint a fejlett, civilizációs ártalmakkal sújtott országokban a 40 éven felüli férfi populáció 52 százaléka szenved valamilyen fokú merevedési zavarban, megközelítőleg 150 millió ember, ám csupán 5-10 százalékuk fordul orvoshoz. A magyar férfiak sem élnek egészségesebb, stresszmentesebb életet, mint az amerikaiak.
A férfiak többsége pontosan tudja, hogy problémájának a hajszolt életmód az oka, ám a munkahelyi elvárások miatt nem engedhetik meg, hogy beiktassanak maguknak egy rekreációs időszakot. Beletörődnek állapotukba, potenciazavaraikat munkahelyi sikereikkel kárpótolják. Egy felmérés tanúsága szerint az érintettek 40 százaléka egyáltalán nem, 51 százalékuk pedig csak elvétve beszél ilyen típusú problémájáról. Pedig ha orvoshoz fordulna, javulna az életminősége is. Megfelelő kezelés mellett nemcsak a "teremtés koronája", hanem a párja és áttételesen az egész család életében minőségi változás történne.
A merevedési zavar leggyakoribb okai: az érrendszeri károsodás, valamely idegrendszeri rendellenesség, cukor- és szívbetegség, magas vérnyomás elleni gyógyszerek, antipszichotikumok, antidepresszánsok, egyes nyugtatók, túlzott alkoholfogyasztás, stressz, félelmek, szorongások, alacsony férfihormon-termelődés, a nagy testtömeg és a dohányzás.
A "kék tabletta" megjelenése óta komoly kutatás-fejlesztési munkák folynak a merevedési zavarok leküzdésére szolgáló szerek piacra kerüléséért. Egy amerikai gyógyszercég, az Eli Lilly and Company is piacot akar szerezni magának ezen a területen. Várakozásuk azért is megalapozott, mert a szexuális problémák a legelhallgatottabb panaszok közé tartoznak, s hatékony, felvilágosító jellegű társadalmi kommunikációval ezrekkel, százezrekkel bővülhet az orvosi segítséget kérő páciensek köre.
A gyógyszerkutatások során mindig nagy a kockázat; a felfedezések és a klinikai tesztek igen jelentős fejlesztési időt igényelnek, garancia pedig nincs a sikerre. A gyógyszerkutatás magas költségű, alacsony hatékonyságú tevékenység. Egyetlen új készítmény előállítása a különféle kémiai, biológiai kísérletekkel és klinikai vizsgálatokkal 500-600 millió dollárba kerül.
A Lilly az új gyógyszerét 2003 első negyedévétől forgalmazza majd hazánkban, de már most hallatja a hangját. Az Egyesült Államokban és Európában párhuzamosan indította el az engedélyeztetési eljárást.
A szer képes visszaadni a betegek számára a normális, tervezési kötöttségektől mentes szexuális életet.
Ellentétben a központi idegrendszerre centrálisan ható készítményektől, a szer hatóanyaga a hatását lokálisan fejti ki: a szexuális stimulusra a pénisz barlangos testeiben felszabaduló, az erekció mechanizmusában központi szerepet játszó kémiai anyag (cGMP) lebontását végző enzim aktivitását gátolja nagyon szelektíven, hatékonyan és reverzíbilisen. Ennek következtében a megnövekedett lokális cGMP-szint elősegíti az erekció fenntartását. A tabletta bevételét követően hatása átlagosan 30 percen belül kialakul, és a hatóanyag lassú lebomlása miatt tartós, mintegy 24 órás szexuális válaszkészséget tesz lehetővé.
Az eddig lefolytatott és publikált klinikai vizsgálatokban 4000 beteg vett részt világszerte. Az adatok azt bizonyítják, hogy szexuális stimuláció után a Lilly gyógyszere 81 százalékban hatékony a placebokontrollált csoporthoz képest, függetlenül a merevedési zavar súlyosságától. A vizsgálatok azt is igazolják, hogy a gyógyszer a bevételétől számított 30. perctől 24 órán át teszi lehetővé az együttlétet.
(x)
