Kresz Géza Mentőmúzeum: Géz és lábtörés

  • - kovácsy -
  • 2007. május 17.

Sport

Hogyha egy hónapja nem lelkesedtünk volna fel Hopp Ferenc világ körüli útjain, aligha jutunk el már most a mentőmúzeumba. Azt tapasztaltuk azonban, hogy az utazó optikus nemcsak beosztottjainak számolt be rendszeresen messzi országokban szerzett élményeiről, hanem számos barátja között például Kresz Gézának is, aki - miközben Hopp a nagy fal tövében, az új kongói vasúton vagy a chicagói világkiállításon habzsolta az élményeket - a mentés magyarországi ügyének sínre tételén fáradozott.

Hogyha egy hónapja nem lelkesedtünk volna fel Hopp Ferenc világ körüli útjain, aligha jutunk el már most a mentőmúzeumba. Azt tapasztaltuk azonban, hogy az utazó optikus nemcsak beosztottjainak számolt be rendszeresen messzi országokban szerzett élményeiről, hanem számos barátja között például Kresz Gézának is, aki - miközben Hopp a nagy fal tövében, az új kongói vasúton vagy a chicagói világkiállításon habzsolta az élményeket - a mentés magyarországi ügyének sínre tételén fáradozott. 1887-ben alapította meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME), amelynek az első mentőfogata május 10-én vonult ki az ideiglenes mentőállomásról. Azóta ez a Mentősök Napja - múlt szombaton ünnepelték (majálissal, halászlével, a közönségnek szóló bemutatókkal és kollegiális vidulással) éppen százhuszadszor.

Kresz Gézának főleg a szakmai karrierjéről kínál ismereteket a múzeum. Annyit azért ezen felül is megtudhatunk, hogy még medikusként részt vett a városligeti-tavi Pesti Korcsolyázó Egylet megalakításában. Ekkortájt készült egy saját kidolgozású fényképe: három barátja társaságában látható. (Ki tudja, talán épp a fotografálás révén ismerkedett össze Hopp Ferenccel.) Ugyanezt a beállítást harminc évvel később megismételte, ami figyelemre méltó módon kifinomult

öndokumentációs

igényre vall. Maga a múzeum is ugyanennek az igénynek a szülötte: a mentőtörténeti gyűjtés 1893-ban, néhány évvel az egyesület alapítása után indult, és mentős lapot is indított. Az egyik tárlóban vaskos kötet látható: a BÖME múzeumának 1902-es mutatója. Az összegyűjtött anyag sértetlenül vészelte át a II. világháborút, de aztán részben helyhiány miatt, részben meg, mert az új rendszer nem lelkesedett a közjó önzetlen és egyéni szolgálatának múltbéli példái iránt, negyven éven át ládákban pihent, romlott. 1987-ben állították ki és nyitották meg újra az immár Kresz Géza nevét viselő gyűjteményt - az orvostörténeti múzeum akkori igazgatója, Antall József támogatásával.

Igaz, hogy kezdetben a mentők állami támogatást nem kaptak, de három évvel a megalakulás után a főváros által adományozott Markó utcai telken már állt Európa első, kifejezetten erre a célra épült mentőpalotája. A mai épület az eredetinek a bővített változata: udvarán ma is áll az egykori istálló, tetején a szénapadlással. Itt volt Kresz Géza és népes családja szolgálati lakása is, a későbbi hozzáépítés során eltűnt oldalhomlokzaton. A lelkes ifjú orvost kezdettől fogva közegészségügyi kérdések izgatták: anyatej-ellátás, a balesetek megelőzése, fürdőkultúra, fertőtlenítő intézetek felállítása a ragályos kórok terjedésének megállítására. A budapesti után részt vett az első vidéki mentőegyesületek megszervezésében is, kongresszusokat hozott össze, sürgött, intézkedett korai haláláig, 1901-ig. Előtte még nemességet is kapott a császártól, szemlőhegyi előnévvel, a mentők emblémáját tartó címeroroszlánnal.

Mire idáig jutunk a múzeumi tárgyak között, már tudjuk, hogy maga az elsősegély mint tevékenység holland mintára, Mária Terézia egy rendelkezése alapján jelent meg az országban, bár a végrehajtással megbízott helyi vezető testületek nem kapkodták el a dolgot: a segélynyújtó helyiségek létesítése egyre késlekedett. Különös összefüggés, de az igényt az élve eltemettetéstől való félelem terjedése alapozta meg - orvos akkoriban még túl kevés volt ahhoz, hogy a halál beálltát megnyugtató módon állapítsák meg. Inkább egyfajta optimizmus vezérelte a borbélyokat és felcsereket: a vízbe fúltakat például "allövettel", végbélbe fújt dohányfüsttel próbálták visszahozni az élők sorába, ha a hagyományos fejjel lefelé történő fellógatás nem hozott eredményt. Az e célra kialakított böhöm, fecskendőszerű szerkezet, a dohányfüstklistir volt az első tömegesen gyártott mentéstechnikai eszköz. Látványra ennél sokkal elborzasztóbbak a fulladás esetén alkalmazott, riasztó átmérőjű, légcsőbe szúrható fémcsövecskék. Aztán szerencsére előrehaladt a mentési ismeretek bővülése, a mentőláda tartalma is átalakult, és különösen a sterilitás terén történt megnyugtató előrehaladás ahhoz képest, hogy kezdetben a BÖME mentősei még maguk főzték ki maguknak a kötszert.

Kresz Géza tanítványai, egyben igazgató utódai - nevüket egy-egy szoba viseli a múzeumban - lelkesen követték mesterük erőfeszítéseit. Sajátos módon szervezték meg az adománygyűjtést: a házmestereket vonták be ebbe a munkába, miután elsősegély-nyújtási ismeretekkel is ellátták őket. Perselyeikkel évről évre

szilveszter éjszakáján

biztatták adakozásra a megvidult fővárosiakat a házfelügyelők. Ezekből a kis pénzgyűjtő alkalmatosságokból számos, különféle méretű és díszítésű darabot láthatunk a tárlókban, mindenféle érdemérem társaságában. A BÖME második igazgatójáról, dr. Kovács Aladárról legalább annyit el kell azért mondanunk, hogy ő szervezte meg a konstantinápolyi mentőszolgálatot, amiért magától a török tűzoltóság parancsnokától, a vonatkozó múzeumlátogatásunk kapcsán bőven emlegetett Széchenyi Ödön pasától vehetett át magas kitüntetést.

Igaz, hogy a motorizáció kezdő éve 1902 volt - egy különös, orr nélküli, nyitott karosszériájú, a hátsó ülésről kormányzott járművet helyeztek ekkor üzembe -, de 1926-ig még lovas fogatok is szolgálatban álltak. Homályosuló fénykép őrzi egy motorkerékpár emlékét, amelyhez nem oldalkocsit, hanem oldalhordágyat szereltek. Az évek során üzembe helyezett Phönix Landauer, Renault, Méray-Puch, Dodge, majd az Országos Mentőszolgálat 1948-as megalapítása utáni Warszawa, Robur, Barkas kocsiknak is csak a képét láthatjuk - néhány megmaradt darab egy garázsban várja a felújítást. Látható viszont a villogó kék fény elődje, az egykori mentőautókra kitűzött piros "esetzászló" és a mentők munkájának egy sor újabb, gépi kelléke is - máig.

Bp. V., Markó u. 22. Nyitva: hétfő-szombat 8.00-14.00.

Köszönet Debrődi Gábornak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.