Ötgólos hátrányból fordítva legyőzte a brazilokat a női kézilabda-válogatott

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 28.

Sport

Nagy küzdelem volt. 

A magyar női kézilabda-válogatott 25-24-re legyőzte Brazíliát a párizsi olimpia vasárnapi versenynapján, a csoportkör második fordulójában. A magyarok csütörtökön 31-28-ra kikaptak a házigazda, címvédő és világbajnok franciáktól, a folytatásban kedden Angola, csütörtökön Spanyolország, szombaton pedig Hollandia lesz az ellenfele. Két hatcsapatos csoportban zajlanak a küzdelmek, az első négy-négy válogatott jut a negyeddöntőbe.

 
A magyar válogatott játékosai ünnepelnek, miután 25-24-re győztek Brazília ellen a 2024-es párizsi nyári olimpia női kézilabdatornájának B csoportjában játszott mérkőzésen a Dél-párizsi Arénában 2024. július 28-án.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
 

A két együttes korábban 18 alkalommal találkozott egymással, 11 magyar győzelem, két döntetlen és öt brazil siker volt a mérleg. Legutóbb a tokiói játékok csoportkörében csaptak össze a felek, akkor 33-27-re a dél-amerikaiak kerekedtek felül.

  • A magyar csapat készült a korai kezdésre, a felkészülés során a szlovénokkal játszott már reggel kilenc órától. Nem is kezdett álmosan Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese, a csapatkapitány és zászlóvivő Böde-Bíró Blanka védésével és Kuczora Csenge góljával indult a meccs.
  • A helyzeteket jól alakította ki a magas iramú találkozó elején a magyar együttes, rövid időn belül kétszer is a kapufa akadályozta meg a gólszerzést, míg a brazilok elsősorban a gyors támadásokra és a jobb szélre alapoztak.
  • Hat-négyes magyar előnynél jött az első dél-amerikai időkérés, és csapatkapitánya, a Bajnokok Ligája-címvédő Győri Audi ETO-t erősítő Bruna Almeida de Paula vezérletével fordított is a rivális (6-7).
  • Innen a brazilok kerültek előnybe, s rendre az ő egygólos előnyük után kellett az egyenlítésért támadnia a magyar válogatottnak, amely Böde-Bíró védéseivel tartotta a lépést, ám az első emberhátrányos időszakot is kihasználva négy találattal elhúzott az ellenfél (8-12).
  • A cserék érkezése után a védekezés nem működött olyan hatékonyan, mint előtte, támadásban is hiányzott az addigi pontosság, így háromgólos hátrányban vonult az öltözőbe Golovin alakulata.
  • A második félidőt emberelőnyben kezdte a magyar válogatott, Böde-Bíró mindkét szélről fogott lövést, ám a támadásbeli pontatlanságok és kidolgozott helyzetek nélkül befejezett akciók miatt 18-13-ra ellépett Brazília.
  • Bő nyolcperces gólcsendjét megtörve két szélső találattal közelített a magyar csapat, 19-17-nél pedig már a „mínusz egyért” támadhatott. Ekkor ez még nem sikerült, sorfrissítés után viszont 20-19-re felzárkózott; védekezésben is többször változtatott, külön figyelmet szentelt például a brazil támadások „eszének” számító De Paulára.
  • Füzi-Tóvizi Petrát kellett ápolni egy ütközés után 22-21-nél, majd két emberhátrányos percet kibekkelve – 8-8 után először – 23-23-nál ismét döntetlen lett az állás.
  • Az utolsó öt percben többször is támadhatott a vezetésért Golovin válogatottja: az utolsó percben Böde-Bíró ziccert védett – ez volt a 11. hárítása –, a második félidőben pályán lévő és ezúttal parádésan játszó Simon Petra pedig hat másodperccel a dudaszó előtt egy pontos távoli lövéssel eldöntötte a mérkőzést.

Ezzel a francia fővárosban első győzelmét ünnepelhette a női válogatott. A brazil kapuban a BL-ezüstérmes Gabriela Moreschi ugyancsak 11 védéssel zárt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.