Székesfehérvár fociklubja elvesztette a siker zálogát: Orbán Viktort

Sport

A Videoton környékéről nem a pénz és Garancsi István lelkesedése távozott először: a miniszterelnök egy ideig azt mondta, mániája ez a klub, majd nyomtalanul felszívódott.

Normális esetben nem lenne feltétlenül politikai vetülete egy fociklub bedőlésének, de Magyarország ezúttal sem normális eset: az elmúlt hetek egyik legindulatosabb üzenetváltása alakult ki ugyanis Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András és a NER egyik legnagyobb vállalkozója, a Magyarország tizedik leggazdagabb emberének számító Garancsi István közt. A probléma a foci volt, vagyis konkrétan a most épp Fehérvár FC néven futó (2009-től máig öt neve volt a klubnak – a szerk.), az előző rendszer furcsa hozományaként a köznyelvben csak Videotonként/Vidiként hivatkozott focicsapat, ami Garancsi birtokában van. 

garancsi_orban.jpg

 
Orbán Viktor és Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa a lelátón a Rosenborg győzelmével záruló DVSC-meccsen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA 

Ha valaki nem követné percről percre az izgalmakat, annak összefoglalnánk: a Vidi/Fehérvár a hétvégén kiesett az NB I-ből, Cser-Palkovics pedig indulatosan kérte számon Garancsit, amiért tulajdonosként „rossz gazda”, és nem áldoz Székesfehérvár büszkeségére. Garancsi erre a klubhonlapon ajánlotta fel az önkormányzatnak egy forintért a klubot, kiemelve, hogy elege van a felé irányuló trágár szurkolói beszólásokból és láthatóan az őt már párszor megtalált polgármesterből is. Az egy forintért eladott focikluboknak nagy hagyománya van Magyarországon, de nem a 2010 óta tartó világban: főleg az 1990-es években tömegesen csődbe ment csapatok cseréltek jelképes összegekért gazdát. A magyar futballba viszont azóta már ömlik a pénz mindenhonnan, és eddig csak a NER-en belüli családi drámák tudtak komolyan vehető fociklubot bedönteni Szombathelyen.

A Videoton története viszont egész más, mint a szombathelyi Haladásé: a székesfehérvári fociprojekt ugyanis amolyan keltetője volt Orbán Viktor focimániájának, az pedig, hogy bedől, és a saját pártjánál is népszerűbb polgármester nyilvánosan esik neki az ország harmadik-negyedik számú oligarchájának, a karmelitológia ismerői szerint bőven mutathatja azt is, hogy valami tényleg nincs rendben a Fidesz hátországában; talán nem független a Vidit etető kéz eltűnése attól sem, hogy időközben a magyar miniszterelnök imázsa is újabb váltáson esett át.

A Videotont a „rossz nyelvek”, tehát a többi csapat szurkolói már 2011-ben is Fideszotonnak becézték: ez a klub volt a NER-esített magyar foci első terméke. Itt lett újra edző Orbán Viktor kedvenc edzője, Mezey „0-6” György, ide érkezett főszponzornak a Mol. Nem mellékesen ez az a klub, aminek egy 2018-as bulgáriai meccsére Orbán Garancsi magánrepülőjével utazott el, hogy aztán elmagyarázza az ezt kritizáló ellenzékieknek a parlamentben, hogy ő mindig is így járt meccsekre és ezután is így fog. Orbán ekkoriban tényleg évek óta rendszeres vendége volt a még régi pompájában csillogó Sóstói stadion lelátóinak. Orbán „vidizmusát” akkor már évek óta építgette a Fidesz és a miniszrerelnök stábja: 2011-ben nemcsak a bajnoki címhez gratulált, de azt is elmondta, „él-hal a fehérvári klub sikereiért”. Hollik István 2018-ban úgy jellemezte a miniszterelnököt, mint aki gyerekkora óta rajong a Vidiért, ezekre a kijelentésekre pedig sokan ráugrottak. Orbán ugyanis korábban a Viasat3-on futó Kölykök című műsorban még 2008-ban úgy jellemezte magát, mint aki „hamarabb volt Újpest-szurkoló, mint fideszes”. Orbán fociügyi csapongását tovább bonyolítja, hogy 2024-ben már úgy fogalmazott, gyerekkorában az Újpestnek szurkolt, de most már “Puskás-szurkoló”, utalva ezzel az általa alapított felcsúti fociakadémiára (A kormányfő szurkolói köpönyegforgatásához még csak annyit, hogy ült Kósa Lajossal együtt a Debrecen lelátóján, amikor bajnok lett a csapat, köpködte a szotyit Fradi-sállal a nyakában még a zöld-fehér egyesület régi stadionjában, sőt, posztolt Hajrá, Fradi! feliratú képet a Facebook-oldalán az állami pénzből eltartott klub kabalaállatával fotózkodva.) 

 
2017-ben még ott volt Orbán a Videoton meccsein, igaz, Felcsúton, amikor ott játszottak albérletben a fehérváriak 
Fotó: Marjai János
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.