Természetjárás Közép-Szlovákiában: Alacsony-Tátra, alacsony árfekvés

szerző
Molnár Norbert
publikálva
2002/46. (11. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Szlovákia a magyar sör-, pálinka-, benzin- és ruszlituristák kedvenc célpontja, a határ mentét és a Magas-Tátrát már minden hazánkfia feltérképezte, de az ország belsejébe ritkán merészkedik a magyar, pedig az is szórakoztató.

Besztercebánya és Kassa között Szlovákia középső része tömve van apróbb-nagyobb, esetenként eget verő hegységekkel, 1000 métertől majd 3000 méterig nyúló csúcsokkal. A legközelebb a magyar határhoz a Szlovák Karszthegység van, amely méreteiben elhanyagolható, ám kihagyhatatlan Krasznahorka büszke vára és a betléri kastély. Ha ezt megejtettük, irány az éden. A Szepesség egy része, Iglótól (Spisská Nová Ves) keletre: a Szlovák Paradicsom. Ha paradicsomi állapotokról nem beszélhetünk is, egy purgatóriumi kalandot mindenképpen megér.

A kaland szó ez esetben több okból is helyénvaló. Aki nem szedett fel némi szláv alapokat az általánosban, bonyolult intuíciós játékra számíthat, mert a helyi istenadta többnyire csak a saját nyelvét töri. Kaland a javából a szállás is, nem mintha nem lenne elég, de az igényesség luxuscikkét otthon kell hagyni, amivel nem állítom, hogy ólban fogunk lakni. Kemping van elég, csak ilyentájt már nem üzemelnek, a szellős kis faviskók - helyenként már személyenként 200 koronáért elérhetők, ez pénzváltótól függően 1100-1200 forintot tesz ki, persze ez a ritkább, de hatezer forintnál többet szinte sehol sem kell kifizetni - tárt ajtókkal várják a turistákat. A tárt ajtó is tartalmaz némi túlzást, ha hó fedi a tájat - márpedig itt általában október végétől március végéig hó fedi. Nehéz az ajtót kitárni, ha előtte nem végzünk el néhány praktikus teendőt (bejáratmélyítés járdafelszedéssel). Ha valaki az aktív hóidőszakon kívül járna errefelé, akár sátorozhat is, de szigorúan csak kempingben, a vadakat itt nem szeretik. Bár az is tény, hogy összesen négy kijelölt sátorozóhely van a Paradicsomban, ezek közül a leghíresebb a Káposztafalva (Hrabusice) melletti Podlesok, aktív sátorozók szerint egyben a legrosszabb is. Egy család mindegyikben legfeljebb 200 koronáért táborozhat naponta, a zuhanyért külön kell fizetni húsz koronát. Minden kempingben lehetőség van fabódézni is, ezek kicsivel drágábbak. Néhol az út mellett esetleg megállíthatják az autót, hogy szimbolikus összeget kérjenek a Paradicsom fenntartására. Ez teljesen legális, nem kell megijedni, csak arra ügyeljünk, hogy az illetékes kérje a pénzt. A Paradicsom legfontosabb információforrásai a kocsmák, itt mindent megtudhat az ártatlan látogató. Többnyire mindegyikben vannak brosúrák, turistaútvonal-ismertetők, vagy éppen a környék jellegzetességével dobják fel. Ha nekivágunk az erdőnek vagy a hegynek, a turistajelzések jó kiindulópontnak bizonyulnak, legalábbis az út elején. Ott még ügyelnek a felfestésekre, aztán

minél messzebbre jut

a gyanútlan látogató, annál nehezebb eligazodni a jelzéseken, s a kitaposott ösvény marad az egyetlen követhető jel. Arról nem is szólva, hogy bizony a jelzéseket néhol rosszul helyezték el. Valószínűleg nemcsak emiatt, de a mentőszolgálatok és a Paradicsom "üzemeltetői" is arra szólítják fel a turistákat, hogy jelentsék be szálláshelyükön, mikor milyen túrára indulnak, hogy hiány esetén elindulhassanak megkeresni az elveszetteket. Azt pedig határozottan tanácsolják, hogy soha ne egyedül induljon el a vállalkozó, mert a virtus sokszor kevés, és csakis a kitaposott ösvényeket használják. A legizgalmasabb túrának a Csingó- Podlesok vonal ígérkezik, a 15 kilométer hosszú út egy része a Hernád kanyonja fölött vezet, semmiképpen sem ajánlatos előtte inni, mert akkor repül a törülköző is. Mintegy négy órára becsülik az útvonal teljesítésének idejét, de nyugodtan rá lehet tenni kicsit többet, mert festői a táj. A szorosokban csak a fölfelé közlekedés ajánlott, a szűk patakok medrében a folyásiránnyal ellentétesen, a vízeséseket pedig ne próbáljuk ki. Ha valaki a Hernádon szeretne vadvízitúrázni, azt előre kérvényezni kell a Szlovák Paradicsom igazgatásától. Azt talán le sem kell írni, hogy októbertől áprilisig csak téli gumival ajánlott közlekedni, a három téli hónapban hóláncot sem árt felcsatolni, főleg ha valakinek kedve szottyan autótúrára: Csütörtökhelyen (Spissky` Ctvrtok), ahol Európa egyik legszebb gótikus kápolnája van, Sztracena felé vesszük az irányt. Vadregényes autózás, a végén eldönthetjük: Imrikfalva vagy Dobsina a végcél. Ha a Paradicsomban járunk, semmiképpen ne felejtsük el meglátogatni a dobsinai jégbarlangot, Szepes várát és Imrikfalvát (Dedinky). Az előbbi téli időszakban kicsit morbidul hangzik, de tavasztól őszig lehűti a kedélyeket, ezért mindenképpen ajánlott melegebb holmit magunkkal vinni, különben könnyen megfázhatunk. A Szepes Közép-Európa egyik legnagyobb vára. Imrikfalva azonban csak nyáron érdekes, nagyszerű fürdési lehetőségekkel.

Az édentől keletre az Alacsony-Tátra bércei lehetnek vonzóak a vadromantika kedvelőinek. Egy rendes helyi kocsmában megtudhatják, mennyi

zerge

élt valaha a Tátrában, és mennyi ma. Manapság sokkal kevesebb, de ha a Dumbier (a legmagasabb hegy a környéken, 2043 m) környékére vetődik az ember, láthat párat belőlük. Hasonlóan szent állatnak számít a környéken a mormota, a Derese (2004 m) környékén a járdán ugrálnak: nem barátságosak, de nem is ellenségesek. A Dumbier északi lejtőin van egy tó, amelynek elfelejtettek nevet adni, télen amúgy sem látni. A hegy tetején egy olcsónak számító fogadó várja a látogatókat, érdekes kínálattal, reggelizni mindenképpen darakását kell. Kihagyhatatlan a holt denevérek barlangja - nevét meglepő módon a barlangban talált rengeteg denevértetemről kapta, a barlangnak 14 kilométernyi járata van. A hegység északi lejtőin 515 kilométernyi turistaút vár bennünket, és itt is van jégbarlang, Demanovában. Az Alacsony-Tátrában sem szabad bárhol sátorozni, de itt nem a természetvédelemmel ideologizálják a tilalmat, hanem kicsit hatásosabban: a medvékkel. De ha kijelölt helyen kempingezünk, akkor is azt ajánlják, ne közvetlenül a sátor mellett vagy a sátorban hagyjuk a mosatlan edényt és a szemetet, legalább száz méterre szállítsuk az ilyen dolgokat, mert a medvepajtások erre fölöttébb gerjednek. Persze az Alacsony-Tátra a síelők paradicsoma (tömve van síközpontokkal), hasonlóan a Magas-Tátrához, novembertől itt is lezárják a turistaösvényeket a lavinaveszély miatt. Tavasztól azonban újra nagyüzem. Remek csúcstúrákat abszolválhatunk, értsd: csak csúcsról csúcsra járunk. A Certovica-Telgárt útvonal a csúcsokon keresztül negyven kilométeres, még ennél is hosszabb a Certovica-Donovaly csúcstúra, pontosan ötven kilométeres. Ha netán a túrázóra esteledik, és nem fél a medvéktől, hat helyen megengedett még a csúcsokon is sátorozni. De egyszerűbb - és biztonságosabb is - betérni a hegyi fogadókba.

Molnár Norbert

(Pozsony)

szerző
Molnár Norbert
publikálva
2002/46. (11. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...