Úszó Európa-bajnokság értelmi fogyatékosoknak - Megéri, sok pusziért

Sport

Nyolc arany-, tizenhét ezüst-, hat bronzérmet szerzett a magyar csapat a múlt héten megrendezett úszó Európa-bajnokságon. A lányoknak a puszi, a fiúknak a büszkeség esett a legjobban.

A szerdai nyitóünnepségen jó, ha kétszázan vannak a Széchy Tamás Uszoda tízpályás, 50 méteres medencéjére néző betonlelátón. A lelátón - a gesztusokból ítélve - családtagok, gyógypeda-gógusok és haverok. A 14 ország úszóit az óriáskivetítő sajnos még egy szimpla "Helló!"-val sem üdvözli, a másnapi versenykezdésig be se kapcsolják. "Nem olyan nagy baj ez, nekik úgyis az a legfontosabb, hogy ugyanabban a medencében úsznak majd, mint a nagyok" - magyarázza a negyvenes hölgy sárga napernyő alatt a mellette ülőnek. Azért hozzáteszi, hogy Kovács Ági mégsem jött ki, pedig tényleg megígérte.

A vasárnapi záró ünnepségig néhány dolog megegyezik a három héttel ezelőtt látottakkal: zászlókat lenget és kurjongat mindenki, leginkább persze mi, magyarok; a spanyolok, a lengyelek és az angolok viszont már az első nap után tudják tülkölni a Nox itt is elsütött Embermadár című szörnyűségét. Nyílt Európa-bajnokság lévén az angolok, franciák, spanyolok mellett venezuelaiak és hongkongiak is érkeztek. Mi kilenc úszóval indulunk, a szövetségi kapitány, Tóth Csaba ("civilben" az OSC edzője) legtöbbet Bérczi Zsófitól és a "nagy öreg" Sánta Krisztiántól vár. Zsófi végül ezüstkirálynőként végez, így a nem létező rangsorban elmarad a felváltva aranyat és ezüstöt úszó bombázótól, Tapolczai Vikitől, de láthatóan élvezi, hogy a versenyszámai előtt és után számolatlanul kapja a rendezőktől a puszikat. Később azt mondja, hogy neki már ezért is megéri.

Sánta Krisztián egyéniben 50 és 100 háton, 50 gyorson és pillangón is aranyat szerzett. És bár száz gyorson, amire egész évben készült, csak második lett, amikor vasárnap, az utolsó versenyszám (4x50 m-es gyors) után megkérdezem, hogy hány érmet nyert, kicsit dühösen azt morogja, hogy egyáltalán nem számolta. A Krisztiánt jól ismerő Gruiz Katalin segít ki némi magyarázattal; szerinte a mezőny egyik legizmosabb fiúja biztosan azért morcos, mert váltóban a csapat minden számban kikapott az angoloktól. Ez a Down Alapítvány vezetője szerint biztosan nehezebben emészthető, hisz néhány éve a mindent nyerő, többszörös világcsúcstartó válogatott csapatnak is tagja volt. A Majer Gábor, Szedőc Tibor, Rácz Gábor (vagy Fülöp Balázs) és Sánta Krisztián alkotta váltó évekig szinte verhetetlen volt, mint ahogyan a hosszú távú specialista, a sportpályafutását nemrégiben befejező Podani Zoli is. Krisztián a hogyan továbbra kész válasszal áll elő: "Ha van papír, hogy mehetünk Pekingbe, maradok."

Pekinggel kapcsolatban

tavaly nyáron még minden rendben lévőnek tűnt. A paralimpiai bizottság ugyan feltételeket szabott az értelmi fogyatékosok indulásához (például hogy jól láthatóan meg kell húzni a határt az ép és az értelmi fogyatékosok között), de a WHO és különböző nemzetközi megegyezések alapján mindez nem tűnt komoly akadálynak. A WHO szerint az tekinthető értelmileg fogyatékosnak, aki három kritériumnak megfelel. Vagyis: az IQ-ja 75 alatti (az átlagemberé 100), hogy 18 éves kora előtt regisztrálták a fogyatékosságát (a speciális oktatási, pedagógiai intézményekbe járva ez szinte automatikusan megtörténik), ezenkívül pedig bizonyos szociális, adaptációs képességekkel nem rendelkezik (például nem képes önálló életre, nem képes kommunikálni stb.). Jos Mulder, az INAS-FID elnöke az Európa-bajnokság megnyitóján mégis arról beszélt, hogy mondvacsinált okból kiszorították őket a paralimpiáról, s bár igazuk keresése érdekében a székhelyükön, Bonnban nemrég bírósághoz is fordultak, kevés esélyt lát arra, hogy Pekingben a szervezet részt vehessen a paralimpián.

Gruiz Katalin magyarázata szerint a probléma hátterében többek között az áll, hogy az értelmi fogyatékos csúcssportolók paralimpiai létjogosultságát nehezen (vagy talán sehogy sem) akarják elfogadni a szervezet - inkább a mozgássérültekhez kötődő - irányítói, mert van, akin a fogyatékossága meg sem látszik. (Az megint más kérdés, hogy az értelmi fogyatékos úszók között nem egy aranyérem veszett már el azért, mert a sportoló toronymagasan vezetve, egy hosszal a vége előtt befejezettnek tekintette a versenyt, vagy mert a vegyesúszásban a forduló után képtelen volt úszásnemet váltani.)

A szituáció ennél persze lényegesen bonyolultabb, hiszen a paralimpia népszerűsége miatt hovatovább fontos üzleti vállalkozás is. Leegyszerűsítve azonban mégiscsak az a helyzet, hogy miközben a bármiféle fogyatékossággal élők és az épek közötti válaszfal az utóbbi években kezdett elvékonyodni, a mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok között viszont láthatóan új fal épülget. És ebben sajnos a hírek szerint máris az élen járunk. Állítólag a Nádas Pál vezette Magyar Paralimpiai Bizottság nemrég több értelmi fogyatékos sportoló ösztöndíját megvonta, s másnaptól mozgássérülteknek utalta ki. A fogyatékkal élő sportolók összeugrasztását vagy differenciált támogatását, a mozgás- és látássérült vagy az értelmileg fogyatékosok külön-külön kezelését Angliában vagy a skandináv országokban biztosan nem értik. Míg Ausztráliában a parasport-versenyek már majdnem olyan látogatottságúak, mint az ott is sokszor félistenként tisztelt ép sportolók viadalai, mifelénk még mindig az a történet vége, hogy az emberek többsége, mint valamiféle bűntudaton, csak minél hamarabb túl akar lenni egy-egy ilyen találkozáson.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.